2011. december 30., péntek
2011. december 27., kedd
Ebben a világban aki nem tanul, az lemarad - Bujáki Laura interjúja Bujáki Ádámmal
Fotós, villamosmérnök és sziklamászó
Interjúmat Bujáki Ádámmal, a bátyámmal készítettem, melyben a hivatásáról és a szenvedélyévé vált hobbijairól kérdeztem.
- Ádám, kérlek mondj pár dolgot magadról!
- Jelenleg villamosmérnöknek tanulok a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon. Januárban államvizsgázom, ezért ebben a félévben feladatom a diplomamunkám megírása, aminek a témája “Egy meglévő kórházépületben, egy üzemelő felvonó helyére, jelenlegi előírásoknak megfelelő betegszállító biztonsági felvonó gépészeti és villamos tervezése”.
- Gyermekkorom óta foglalkoztatnak a műszaki dolgok, azon belül is a villamos, elektronikus készülékek. Ez részben Apukámnak köszönhető, mert “látványosan” szerelt, forrasztott, én pedig csodáltam. A család férfi ágának ez a hivatása / hobbija, ezért szépen finoman engem is erre a pályára tereltek. Gimnáziumi éveimben szenvedélyemmé vált két terület: a hifi- és a lézertechnika. Számos készüléket terveztem át és építettem meg, többek közt erősítőket, hangdobozokat, dióda- és nitrogénlézereket, 100 kV-os nagyfeszültségű tápegységeket. A legkedvesebb fizikatanárom, aki mindenben támogatott, megengedte, hogy tartsak egy 45 perces előadást a lézerekről. Itt bemutattam a saját kezűleg épített lézereimet és a hozzá kapcsolható nyaláb eltérítőt. Innentől már nem volt kérdés, hogy hova jelentkezem. A szomszédunk - aki szintén villamosmérnök - tanácsára Pécsre jelentkeztem a város, az egyetemi élet és nem utolsó sorban az iskola miatt. Döntésemet nem bántam meg, ugyanis megtaláltam a Páromat - akivel már három éve élek együtt-, megismertem és összebarátkoztam számos, remek emberrel, sokat önállósodtam, rengeteg mindent tanultam az élet összes területéről. Visszatekintve az egész szerencsés “véletlenek” láncolata. :)
- És hol szeretnél dolgozni a diplomaosztód után? Van már elképzelésed a jövőre nézve?
- Ahogy elkezdtem a szakmában tanulni, egyre jobban kezdett érdekelni az automatizálás, mint például: intelligens épületek, hajtásszabályzás, felvonók. Ajánlottak egy szakértői állást egy felvonóvizsgáló vállalatnál (ÉMI-TÜV SÜD Kft.), aminek előfeltétele a sikeres államvizsga, addig pedig ösztöndíjjal támogatnak. Februártól Fejér megyében kezdem az új, “felnőtt” életem, és főmunkaidőben ellenőrzöm a felvonók biztonsági berendezéseinek megfelelőségét.
- Mesélj kicsit a fotózásról is! Hogyan alakult ki ez iránt az érdeklődésed?
- Ez szintén egy gimnáziumi történet. A magyartanárom fotóriporter volt és sok érdekeset mesélt. Több mondata megragadt, mint “Elkapni a pillanatot.” vagy “Ilyen képet nem tud akárki készíteni.” Ezek megragadtak és a pécsi első éves koromban jött az, hogy “Kihívás elfogadva!”. Elkezdtem szakkönyveket olvasni, fotós videókat nézni, majd vettem egy telefont - amibe akkor a legjobb kamerát szerelték - és elkezdtem alkotni. Egy év múlva kinőttem és vettem egy tükörreflexes gépet, aminek folyamatosan növelem az eszközparkját (objektívek, vakuk, vezeték nélküli kioldók, állványok, ernyők, stb.).
- És a fotózás melyik ága áll hozzád legközelebb?
- Minden, amin emberek szerepelhetnek. Utcai fotózás, portré, modell. Szeretem látni az arcokon a megelégedést és az örömet, amikor visszanézik a képeket.
- Szeretnéd továbbfejleszteni a tudásod? Ha igen, dolgoznál hivatásos fotósként főállásban?
- Tovább fogom fejleszteni a tudásomat, mert ebben a világban aki nem tanul, az lemarad. Főállásban nem szeretnék fotózni, mert nem tudja azt a megélhetést biztosítani, amit mérnökként / vállalkozóként meg lehet teremteni, tehát marad a délutáni alkotás.
- Tudnál pár hasznos tanácsot adni az olvasóknak a fényképezést illetően?
- Csak annyit emelnék ki, hogy tudatosan kell képeket készíteni - nem csak úgy kattintgatva, mert a filmes korszak után minden kép ingyen van - és körül kell venni magunkat inspiráló dolgokkal.
- Hallottam, hogy sziklát, ill. falat is mászol. Hogyan kaptál kedvet ehhez az extrém sporthoz?
- Az egyik kollégám invitált, kipróbáltam és megszerettem ezt a sportot. Az fogott meg, hogy egy ember bármikor kerülhet olyan helyzetbe, ahol hasznosíthatja az itt szerzett hihetetlen erőt és összpontosító készséget.
- Olvastam pár hete, hogy jövő májusban versenyt hirdetnek Pécsen a 25
emeletes épület megmászására. Részt fogsz rajta venni? Ha igen, hogyan
készülsz a versenyre?
- Májusban már dolgozni fogok és máshol élek, ezért nem biztos, hogy vissza tudok jönni. Ha valóban megrendezik a versenyt, akkor nagy sikere lesz, lehet, hogy sok nagy nevű külföldi mászó is ellátogat hazánkba. Addig is folyamatosan edzek, akkor is, ha nem sikerül indulnom. Az edzésprogramom kifejezetten ehhez a sporthoz lett optimalizálva: egy kezes fekvőtámasz, húzódzkodás, egylábas guggolás, kézenállásban tolódzkodás, függeszkedésből lábemelés és híd állásból. Ez a mindennapi edzés igen változatos és akkor is formában tart, amikor időhiány miatt nem tudom meglátogatni a mászótermet.
- Köszönöm a beszélgetést, kívánom, hogy minden terved, vágyad, célod beteljesüljön, amit csak megálmodsz! Továbbá sok sikert kívánok mind a munkádban, mind a magánéletedben! :)
- Köszönöm én is! :)
Interjúmat Bujáki Ádámmal, a bátyámmal készítettem, melyben a hivatásáról és a szenvedélyévé vált hobbijairól kérdeztem.
- Ádám, kérlek mondj pár dolgot magadról!
- Jelenleg villamosmérnöknek tanulok a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon. Januárban államvizsgázom, ezért ebben a félévben feladatom a diplomamunkám megírása, aminek a témája “Egy meglévő kórházépületben, egy üzemelő felvonó helyére, jelenlegi előírásoknak megfelelő betegszállító biztonsági felvonó gépészeti és villamos tervezése”.
- Mi okból döntöttél úgy, hogy erre a pályára lépsz?
- Gyermekkorom óta foglalkoztatnak a műszaki dolgok, azon belül is a villamos, elektronikus készülékek. Ez részben Apukámnak köszönhető, mert “látványosan” szerelt, forrasztott, én pedig csodáltam. A család férfi ágának ez a hivatása / hobbija, ezért szépen finoman engem is erre a pályára tereltek. Gimnáziumi éveimben szenvedélyemmé vált két terület: a hifi- és a lézertechnika. Számos készüléket terveztem át és építettem meg, többek közt erősítőket, hangdobozokat, dióda- és nitrogénlézereket, 100 kV-os nagyfeszültségű tápegységeket. A legkedvesebb fizikatanárom, aki mindenben támogatott, megengedte, hogy tartsak egy 45 perces előadást a lézerekről. Itt bemutattam a saját kezűleg épített lézereimet és a hozzá kapcsolható nyaláb eltérítőt. Innentől már nem volt kérdés, hogy hova jelentkezem. A szomszédunk - aki szintén villamosmérnök - tanácsára Pécsre jelentkeztem a város, az egyetemi élet és nem utolsó sorban az iskola miatt. Döntésemet nem bántam meg, ugyanis megtaláltam a Páromat - akivel már három éve élek együtt-, megismertem és összebarátkoztam számos, remek emberrel, sokat önállósodtam, rengeteg mindent tanultam az élet összes területéről. Visszatekintve az egész szerencsés “véletlenek” láncolata. :)
- És hol szeretnél dolgozni a diplomaosztód után? Van már elképzelésed a jövőre nézve?
- Ahogy elkezdtem a szakmában tanulni, egyre jobban kezdett érdekelni az automatizálás, mint például: intelligens épületek, hajtásszabályzás, felvonók. Ajánlottak egy szakértői állást egy felvonóvizsgáló vállalatnál (ÉMI-TÜV SÜD Kft.), aminek előfeltétele a sikeres államvizsga, addig pedig ösztöndíjjal támogatnak. Februártól Fejér megyében kezdem az új, “felnőtt” életem, és főmunkaidőben ellenőrzöm a felvonók biztonsági berendezéseinek megfelelőségét.
- Mesélj kicsit a fotózásról is! Hogyan alakult ki ez iránt az érdeklődésed?
- Ez szintén egy gimnáziumi történet. A magyartanárom fotóriporter volt és sok érdekeset mesélt. Több mondata megragadt, mint “Elkapni a pillanatot.” vagy “Ilyen képet nem tud akárki készíteni.” Ezek megragadtak és a pécsi első éves koromban jött az, hogy “Kihívás elfogadva!”. Elkezdtem szakkönyveket olvasni, fotós videókat nézni, majd vettem egy telefont - amibe akkor a legjobb kamerát szerelték - és elkezdtem alkotni. Egy év múlva kinőttem és vettem egy tükörreflexes gépet, aminek folyamatosan növelem az eszközparkját (objektívek, vakuk, vezeték nélküli kioldók, állványok, ernyők, stb.).
![]() |
fotó : Bujáki Ádám |
- És a fotózás melyik ága áll hozzád legközelebb?
- Minden, amin emberek szerepelhetnek. Utcai fotózás, portré, modell. Szeretem látni az arcokon a megelégedést és az örömet, amikor visszanézik a képeket.
- Szeretnéd továbbfejleszteni a tudásod? Ha igen, dolgoznál hivatásos fotósként főállásban?
- Tovább fogom fejleszteni a tudásomat, mert ebben a világban aki nem tanul, az lemarad. Főállásban nem szeretnék fotózni, mert nem tudja azt a megélhetést biztosítani, amit mérnökként / vállalkozóként meg lehet teremteni, tehát marad a délutáni alkotás.
- Tudnál pár hasznos tanácsot adni az olvasóknak a fényképezést illetően?
- Csak annyit emelnék ki, hogy tudatosan kell képeket készíteni - nem csak úgy kattintgatva, mert a filmes korszak után minden kép ingyen van - és körül kell venni magunkat inspiráló dolgokkal.
- Hallottam, hogy sziklát, ill. falat is mászol. Hogyan kaptál kedvet ehhez az extrém sporthoz?
- Az egyik kollégám invitált, kipróbáltam és megszerettem ezt a sportot. Az fogott meg, hogy egy ember bármikor kerülhet olyan helyzetbe, ahol hasznosíthatja az itt szerzett hihetetlen erőt és összpontosító készséget.
![]() |
fotó : Bodnár Sándor |
- Májusban már dolgozni fogok és máshol élek, ezért nem biztos, hogy vissza tudok jönni. Ha valóban megrendezik a versenyt, akkor nagy sikere lesz, lehet, hogy sok nagy nevű külföldi mászó is ellátogat hazánkba. Addig is folyamatosan edzek, akkor is, ha nem sikerül indulnom. Az edzésprogramom kifejezetten ehhez a sporthoz lett optimalizálva: egy kezes fekvőtámasz, húzódzkodás, egylábas guggolás, kézenállásban tolódzkodás, függeszkedésből lábemelés és híd állásból. Ez a mindennapi edzés igen változatos és akkor is formában tart, amikor időhiány miatt nem tudom meglátogatni a mászótermet.
- Köszönöm a beszélgetést, kívánom, hogy minden terved, vágyad, célod beteljesüljön, amit csak megálmodsz! Továbbá sok sikert kívánok mind a munkádban, mind a magánéletedben! :)
- Köszönöm én is! :)
Bujáki Laura
850 csomagot osztott ki Karsai Jézuskája - írta a BEOL
2011. december 21. 18:58
K. E.
Dr. Karsai József polgármester tizenkettedik éve
rendezi meg a Minden gyermek karácsonya elnevezésű ünnepséget Battonyán,
melyet idén a felújított magyar iskola sportcsarnokában tartottak.— Az első ünnepségen is elmondtam, hogy amíg élek, nem lesz Battonyán olyan tizenöt év alatti gyerek, akinek legalább egy csomag ne jutna karácsonyra. Ezen az ünnepségen mindenki kap ajándékot, akár szegény, akár nem — mondta a polgármester.
Idén 850 csomagot készíttetett a saját költségére, amit a gyerekek az ünnepség után kaptak meg. A rendezvényen részt vett Bajnai István battonyai kanonok, plébános, valamint díszvendégként Kiss-Rigó László püspök, aki a karácsony jelképeiről beszélt, többek között a fényről, a gyertya lángjáról.
— Az emberi fény világosságot is tud nyújtani, de el is tud vakítani bennünket. Isten azonban mindig a szeretet lángjával tölti el szívünket — fogalmazott. Az iskolások ünnepi műsora fergeteges sikert aratott a nézők körében, csakúgy, mint az ajándékcsomagok.
forrás : http://beol.hu/bekes/kozelet/850-csomagot-osztott-ki-karsai-jezuskaja-418713
2011. december 23., péntek
Szeretethimnusz karácsonyra (Pál apostol alapján)
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő
harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem
szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra,
ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt
készítek elő, de a családom felé nincs benne szeretet, nem vagyok
egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi
énekeket, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom
felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel
díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban
énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg,
miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott
karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból,
hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel
ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet
mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek
elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad.
Áldott készülődést! - ismeretlen szerző -
Küldte : Venter Miklós az Aradi Református Egyházmegye főgondnoka
2011. december 20., kedd
25 millió forint önhikit kapott Battonya
Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter december 12-én döntött az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásának (önhiki) harmadik üteméről. 329 település részesült támogatásban, melyek közül hat Békés megyei: Battonya 25, Biharugra 5, Kardos 2, Magyardombegyház 2,5, Szabadkígyós 15, Tarhos pedig 4 millió forintot kapott a településeknek odaítélt 3 milliárd 131 millió forintból.
2011. december 18., vasárnap
2011. december 16., péntek
2011. december 15., csütörtök
2011. december 12., hétfő
2011. december 9., péntek
Battonyaiak a Battonyaiaknak - Meghívó az adományok kiosztására
MEGHÍVÓ
Tisztelettel meghívjuk a Battonyaiak a Battonyaiaknak gyűjtési
adományok
kiosztására,
átvételére.
Helyszín : Battonya, Hunyadi u. 60. (Református
gyülekezeti ház)
Időpont : 2011. december 16-án 13-tól 16 óráig
Adományok
a készlet erejéig, szükség szerint ruhanemű, cipő, könyv, játék, tartós
élelmiszer.
Részt
veszünk december 17-én a Művelődési Központban megrendezésre kerülő karácsonyi
vásáron is, ahol az adományalapból esetlegesen még megmaradó adományokat
kiosztjuk.
Érdeklődésére
számítva, Adventi üdvözlettel :
Új Alapokon Békés Megyéért és
Battonyáért Közhasznú Egyesület
és segítői
Battonyai Római Katolikus Egyházközség,
Battonyai Református Egyházközség,
Battonyai Szerb Ortodox Egyházközség,
Battonyai Görög-Keleti Román
Egyházközség
2011. december 5., hétfő
A világ közepe: Battonya - a KultúrPart cikke 2009-ből
Találtam egy nagyon érdekes cikket Battonyáról a minap pzl-től a KultúrPart.hu-n 2009-ből. Megengedték, hogy feltegyem a Netnyúzra is, íme:
Battonya
– Két ünnep között a battonyai Guiness Pub-ban lépett fel a részben
helyi erőkből álló Virga Negra, Kiruval, akit az ország blues-rock függő
része a Tea nevű formációból is ismerhet. Battonya Dél-Békés megyében, a
román határtól hat, Budapesttől kb. 220 kilométerre található kisváros.
Virga Negra (Fotó : Szabó Tamás)
Majdnem a világ végén van. Még szerencse, hogy ebben a kisvárosban
mindig tesznek arról, hogy fenn legyenek a térképen, és hogy
bevilágítsák a kutyaugatástól és varjúkárogástól hangos téli éjszakákat.
Battonya bizonyos szempontból a világ közepe. Itt található a megye
egyik legnagyobb és legszebb könyvtára, a focipályája és a hozzá tartozó
sportkombinátja az 1980-as átadáskor kb. olyan szenzáció volt, mint
néhány éve az akasztói stadion. Még közvetítő tornya is van – igaz,
sosem üzemelt.
Azáltal hogy Románia belépett az EU-ba, Battonya 1920 után újra a régió
egyik központi települése lett, újra bekerült a közel kétszázezres Arad
vonzáskörzetébe, így a határváros státusz már nem perifériát jelent,
hanem centrális pozíciót. Battonyán több száz aradi vett házat, és innen
járnak be dolgozni Aradra.
Szecessziós tűzoltótorony és polgármesteri hivatal (Fotó : pzl)
Az egykoron 14.000-es lélekszámú Battonya mindig is híres volt öntudatos
parasztpolgárságáról, számos helyi lapja és egylete volt már az 1800-as
évek végén, szecessziós tűzoltótornya egészen addig volt a környék
legmagasabb épülete, míg 1939-ben fel nem szentelték a katedrális méretű
római katolikus templomát, melynek oltárképeit a világhírű festő, a
battonyai születésű Molnár C. Pál készítette.
A hét templommal rendelkező Battonya másik ékessége a neoreneszánsz
Korona szálló épülete, melyre ráférne már a felújítás, már csak azért
is, mert a báltermének gyönyörű pannói az ország egyik legértékesebb
műemléképületévé teszik a város emblematikus építményét. Persze, ne
legyünk elégedetlenek, nemrég újították fel a Mikes Kelemen Gimnáziumot,
és az egykori csendőr laktanyát, betartva az alapvető műemlékvédelmi
szempontokat.
Hosszan sorolhatnánk, hogy miért is remek hely Battonya, és akkor
bizonyára meg kéne említenünk a városi fürdőt is, melynek gyógyvize
miatt rendszeresen jönnek a hátár túloldaláról is.
Az egykori koronaszálló (Fotó : pzl)
E városban temették el egyébként Horthy Miklós anyósát is, de 1945 után a
sírhalmot eltűntették. (Mellesleg a rivális településen, 16 km-re fekvő
Mezőkovácsházán nyugszik Rákosi Mátyás édesanyja.) Battonyai származású
a nemrég elhunyt Puja Frigyes is, egykori külügyminiszter is.
Battonyán mindig is ropogott a rock, már a hetvenes években is volt
rockzenekara a városnak, többek között a Hollók és mesterek nevű banda,
mely bekerült a Ki kicsoda a magyar rockzenében című könyvbe is. Ebben a
zenekarban játszott a későbbi polgármester, Takács Dezső is. Battonyán
már a nyolcvanas évek elején voltak Dead Kennedys-firkák Sex
Pistols-grafittik, naná, a városban zenélt a Wálság Csoport nevű
punkbanda (rövidítve: WC), akik a gimnázium lánykollégiumában adtak
1983-ban egy „botrányos koncertet”, amikor is a „zenészek” rövid
attackjuk után a közönség közé szaladtak, és mindenkit lefújtak női
dezodorokkal.
Hosszabb életű volt a kiváló muzsikusokból álló, new wave-es hatásokat
is mutató Spárta is, melynek tagja volt a remek fotós és grafikus
Pálinkó Gábor, és Mag Zoltán, utóbbi alapította később a Kommandó nevű,
metál berkekben kultikusnak számító bandát. 1985-ben alakult TBC már
csak abból a szempontból is érdekes, hogy annak ellenére kapott
szereplehetőséget a Magyar Televízióban, hogy punkot nyomtak, és hát
abban az időben ez a műfaj nem igen kapott médianyilvánosságot.
A volt zárda épülete
Számos zenekar - az általános iskolásokból álló punk-banda, a Sahara
(1982), a metállal kacérkodó Passio (1985), a kétezres évek elején
komoly regionális sikereket is maga mögött tudott Tegyükfelhogy
-ügyködött a városban, de a legnagyobb sikereket talán a blues- rockban
jelesre vizsgázó Virga Negra könyvelhette el, akik rendszeres vendégei
voltak a pesti Fatmos-ban. A csapatban megfordult az ország egyik
legjobb basszusgitárosa, Zsoldos Tamás is, aki játszott a Beatricében, a
Bikiniben és a Barbaróban is.
De az alapító csapat jórészt battonyai identitású, hisz a kiváló gitáros
Borsodi Laci is battonyai, ahogy helyi erő Almási Ferenc (ő jelenleg
Ausztráliban él) is. Battonya mellett található Dombegyházáról érkezett
Kiss Tamás dobos.
A 2001-ben alakult, de már feloszlott banda karácsonyi ajándéknak szánta
a Guiness Pub-béli múltidézést, ahová meghívták a swinges blues egyik
legjobb énekesét, a Virga Negra későbbi szakaszában kulcsszerepet játszó
Kirut is, aki a talkshow-ból is ismert Tea nevű zenekarban boldogította
az ország apraját és nagyját.
A Virga Negra karácsonyi blues estje Fotó:Szabó Tamás
A boogie-s, swinges blues a legjobbkor jött az átfagyott közönségnek (az
utcán kb. mínusz tíz fok lehetett), volt tánc, ajándékozás, karácsonyi
áhítat, még egy kis swinges ABBA-átirattal is kedveskedtek Borsodi
Laciék a drága közönségüknek.
A csuklóból, lazán, szellemesen zenélő kiválóságok megmutatták, hogy a
blues-rock akkor a legautentikusabb, ha vidéken játsszák.
2011. november 30., szerda
* * * J Á T É K * * *
Várok sok-sok battonyai fényképet télről, hóról, fényekről a netnews.battonya@gmail.com -ra, vagy küldök meghívót ehhez az albumhoz, hogy önállóan is fel lehessen tölteni hozzá. (Kinek mi a könnyebb.) A fotós nevét mindenképpen írjátok oda, legjobb lenne vízjellel magára a képre....
Az album :
https://picasaweb.google.com/netnews.battonya/2011Tel?authuser=0&feat=directlink
http://netnews-battonya.blogspot.com/2011/11/kigyultak-fenyek.html
A képet beküldők között kisorsolunk egy Netnyúzos pólót, amelyen a nyertes beküldött fényképe is rajta lesz.
SORSOLÁS február 29-én este 8:00-kor !!!!
Nevezni csak SAJÁT fotóval lehet!
Nevezni csak SAJÁT fotóval lehet!
Származási hely: 2011 tél |
2011. november 29., kedd
Kigyúltak a fények...
2011. november 28., hétfő
"BATTONYAIAK BATTONYAIAKNAK" - meglendült az adakozási kedv
A napokban zajlik az Új Alapokon Békés Megyéért és Battonyáért Közhasznú Egyesület által "Battonyaiak Battonyaiaknak" szlogennel meghirdetett gyűjtési akció.
Borsodi Jánost, az egyesület elnökét kérdeztem, honnan jött ez az ötlet ?
- Amikor az ember egyedül van az autóban, általában hasznos dolgokon töri a fejét. Jön a karácsony, az autó halad Battonyáról Mezőhegyes felé és látva a szegénységet, a rosszul öltözött, "alig cipőben" futó maszatos gyermekeket, jön az ötlet magától. Innen már csak egy-két telefon "Mit szóltok hozzá?" - és minden megszólított lelkes : "Beszéljük meg! Csináljuk meg!" . Tehát az ötletet az élet írta, csak rá kellett érezni.
- Úgy tudom, a egyesület nem maradt magára az ötlet megvalósításában.
- Igen, ez kitűnik a teljes szervezésből, hiszen önmagunk nem lettünk volna képesek lebonyolítani, és mivel hiszek az emberek jóra fordulásában, a hitemmel hova is fordulhattam volna máshová, mint az egyházak vezetőjéhez. Megismerve elképzeléseinket, támogattak bennünket, helyet adtak a gyűjtéshez. Az első gyűjtési napok gyenge eredményei után biztatást is kaptunk tőlük: "lesz ez még jobb is".
- És tényleg úgy lett?
- Ma, november 28-a hétfő 17 óra után, amikoris körbeszaladtam a gyűjtőhelyeken szinte nem akartam hinni a szememnek, mennyire meglendült az adakozási kedv. Nagy mennyiségű használtruha, könyvek, és a vártnál kissé kevesebb tartós élelmiszer...
- A felajánlók meddig vihetik még adományaikat ?
- A gyűjtés a végefelé jár, négy gyűjtési napon már túl vagyunk, már csak 1 nap - december 2-án péntek délután fogadjuk az adományokat. Várhatóan aznap is sokan eljönnek adományaikkal.
- A plakátokon és a kábel tévén az olvasható, hogy az osztás mikéntjéről később lesz értesítés. Erről lehet már tudni valamit?
- Igen, alakul az elképzelés. December 2-a után rendszerezzük az adományokat. December 15-17 között ajánlások alapján osztjuk el a battonyaiak által battonyaiaknak felajánlott adományokat, valamint megjelenünk a település által rendezett helyi karácsonyi vásáron is. Bízunk abban, hogy a jószándék eléri a célját.
Borsodi Jánost, az egyesület elnökét kérdeztem, honnan jött ez az ötlet ?
- Amikor az ember egyedül van az autóban, általában hasznos dolgokon töri a fejét. Jön a karácsony, az autó halad Battonyáról Mezőhegyes felé és látva a szegénységet, a rosszul öltözött, "alig cipőben" futó maszatos gyermekeket, jön az ötlet magától. Innen már csak egy-két telefon "Mit szóltok hozzá?" - és minden megszólított lelkes : "Beszéljük meg! Csináljuk meg!" . Tehát az ötletet az élet írta, csak rá kellett érezni.
- Úgy tudom, a egyesület nem maradt magára az ötlet megvalósításában.
- Igen, ez kitűnik a teljes szervezésből, hiszen önmagunk nem lettünk volna képesek lebonyolítani, és mivel hiszek az emberek jóra fordulásában, a hitemmel hova is fordulhattam volna máshová, mint az egyházak vezetőjéhez. Megismerve elképzeléseinket, támogattak bennünket, helyet adtak a gyűjtéshez. Az első gyűjtési napok gyenge eredményei után biztatást is kaptunk tőlük: "lesz ez még jobb is".
- És tényleg úgy lett?
- Ma, november 28-a hétfő 17 óra után, amikoris körbeszaladtam a gyűjtőhelyeken szinte nem akartam hinni a szememnek, mennyire meglendült az adakozási kedv. Nagy mennyiségű használtruha, könyvek, és a vártnál kissé kevesebb tartós élelmiszer...
- A felajánlók meddig vihetik még adományaikat ?
- A gyűjtés a végefelé jár, négy gyűjtési napon már túl vagyunk, már csak 1 nap - december 2-án péntek délután fogadjuk az adományokat. Várhatóan aznap is sokan eljönnek adományaikkal.
- A plakátokon és a kábel tévén az olvasható, hogy az osztás mikéntjéről később lesz értesítés. Erről lehet már tudni valamit?
- Igen, alakul az elképzelés. December 2-a után rendszerezzük az adományokat. December 15-17 között ajánlások alapján osztjuk el a battonyaiak által battonyaiaknak felajánlott adományokat, valamint megjelenünk a település által rendezett helyi karácsonyi vásáron is. Bízunk abban, hogy a jószándék eléri a célját.
Ötvösné Oláh Szilvi
a szöveg a képre kattintva olvashatóbbá válik
2011. november 27., vasárnap
Elmaradhat a szociális földprogram Battonyán - írta a BEOL
2011. november 27. 10:11
K. E.
Az önkormányzat nehéz helyzete miatt átadta földjeit, ezért elmaradhat a korábban sikeres szociális földprogram.
— A földprogramra óriási volt a túljelentkezés. Ötven főt vontunk be, akiket több mint kétszáz jelentkezőből választottunk ki. Mivel a terület a várostól tizenöt kilométerre volt, ezért nem választhattunk intenzívebb növényi kultúrát, mint a kukorica. Kétszer kellett megkapálni. A munkából a földprogram résztvevőinek családtagjai is kivették a részüket — tudtuk meg Sztanojev Ivánnétól, a közalapítvány kuratóriumi elnökétől. Az idei jó termés volt, a családok 80 ezer forintot kaptak.
— Nagyon örültek a pénznek. Van, aki disznót vett, más felruházta télire a gyerekét. A többség pedig beszerezte a tűzrevalót és kicsit még a hűtőt is feltöltötte — mondta a visszajelzésekről Sztanojev Ivánné.
A program másik elemeként száz családnak (itt is nagy volt a túljelentkezés) osztottak ki 15 ezer forintos vetőmagcsomagot. Míg tavaly elverte a termést a jég, idén a családok szinte minden zöldségfélét megtermelhettek, ami a főzéshez kell.
— Jövőre nagy valószínűséggel nem tudjuk folytatni a szociális földprogram első ágát, a kukoricatermesztést. Az önkormányzatnak ugyanis a gazdasági helyzete miatt el kellett adnia a földjét, így nem lesz területünk.
Sztanojev Ivánné hangsúlyozta, amíg lesz forrásuk a vetőmagra, azt továbbra is osztanak, hogy segítsék a rászoruló családokat. Szeretnék bővebb körben kiterjeszteni a programot. A közalapítványnak van egy kistraktora, idén ekét is vásároltak. Több családot azért kellett kihagyniuk a vetőmagosztásból, mert a kertjük hosszú évek óta megműveletlenül állt. Jövőre ezt a gondot is kiküszöbölik a fejlesztésnek köszönhetően.
forrás : http://beol.hu/bekes/gazdasag/elmaradhat-a-szocialis-foldprogram-battonyan-414347
2011. november 24., csütörtök
Adventre várva
„Legyetek jók, ha tudtok”- hallom lelki füleimmel az angyali gyermekkórus énekét a Néri Szent Fülöp életét feldolgozó film zenéjének vissza-visszatérő refrénjét, a 80-as évekből. „Legyetek jók …”- lehetne a mottója a nemsokára kezdődő Adventnek, annak az Adventnek, amelytől mindnyájan mást és mást várunk. Egyesek (legtöbben) csak az ünnepi hangulatra, jó bulikra, finomságokra, ajándékokra várnak. Mások (sokkal kevesebben) azt várják az Adventtől, hogy lelkükben megtisztulva, tiszta szívvel és lélekkel tudják befogadni életükbe az Advent finalitását: az isteni ígéret beteljesedését: „Mert született néktek ma a Megtartó…” (Lukács 2:11) Különös hatása van az Advent várásának az emberekre: vállunkról lekerül a fegyver, amivel szomszédjainkra lövöldöztünk, szögre akasztjuk a box-kesztyűt, amivel nemrég kékre-zöldre vertük felebarátunkat, tokjába süllyesztjük tőrünket, amit nemrég húztunk ki ellenfelünk hátából (mert még szükség lehet rá Advent után is). És igyekszünk még Advent előtt utolsót rúgni felebarátainkba, mert ugye, közben nem illik. De még fiziológiai hatása is van adventnek szervezetünkre: kitisztul látásunk (meglátjuk a szenvedőket és magányosokat), kiélesedik hallásunk (meghalljuk a panaszokat), részvét ébred lelkünkben a rászorulók iránt. Sőt pénztárcánk is megnyílik alkalomadtán. Advent után ezek a tünetek elmúlnak, látásunk, hallásunk újra a régi lesz, a részvét is kialszik lelkünkből. Én azonban nem ezt az Adventet várom, hanem azt, amely nem ér véget december 24-én este, hanem folytatódik a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi eseményekkel és a következő adventtel. Azaz egy örökös Adventet várok, amely szent várakozás Isten ígéreteinek beteljesedéséig tart. Sajnos Advent után, a karácsonyi és újévi szabadnapok elmúlásával lassan visszatérünk az advent előtti hangulatba. Rajtunk áll, hogy ott folytatjuk-e, ahol abbahagytuk, vagy pedig megértjük Isten üzenetét, aki elkészítette számunkra az Adventet, és be is teljesítette azt szent Fia, Jézus Krisztus elküldésével, hogy Őt örökre szívünkbe zárjuk és elfogadjuk életünk vezetőjének. És akkor örökös Adventben élhetünk. Ezt az Adventet kívánom magamnak és testvéreimnek is egy áldott karácsonyi ünnepléssel.
Venter Miklós, az Aradi Református Egyházmegye főgondnoka
2011. november 23., szerda
Üzleti partnerség - a Pécska-Battonya cikke
A Battonyai Polgármesteri Hivatal üléstermében
került sor a Magyar-Román Üzleti Partnerség elnevezésű találkozóra,
amelyet a Magyar-Román Határon Átnyúló Program 2007-2013, Agro Partner
projekt keretében szerveztek, és amelyet az EU Regionális Fejlesztési
Alapja, valamint a két állam finanszíroz.
Az
Agro Partner projekt utolsó rendezvényén pécskai, battonyai,
mezőhegyesi, kaszaperi gazdák, vállalkozók vettek részt. A vendégeket
dr. Karsai József battonyai polgármester, Kreszta Traján alpolgármester
és dr. Marinela Petran a Pécskai Polgármesteri hivatal mezőgazdasági
irodájának vezetője fogadta. A megbeszélésen gazdák, állattenyésztők, mezőgazdasági gépeket, alkatrészeket forgalmazók, pékségek, lovas iskolák vettek részt. Úgy a magyarországi, mind a romániai gazdák nyitottságot mutattak a további együttműködésre, elismerve, hogy Románia uniós csatlakozása eredményeként a határok átjárhatóbbá váltak, de a schengeni csatlakozást követően eltűnnek, ami megkönnyíti az üzleti kapcsolatokat. |
|||||||||
|
2011. november 21., hétfő
„Az én mesém” – beszélgetés Takács Dezsővel
Viharban érkeztem,
vaksötét éjszaka.
Hajlongó jegenyék,
átázott föld szaga,
s Anyám volt ott még,
meg a bába,
mikor belesírtam
ebbe a világba,
a Sztálin utca nyolcban,
alig hallhatóan.
Takács Dezső : Jegenyék (részlet)
Takács Dezső 1983 és
2006 között előbb tanácselnöke, később polgármestere volt Battonyának.
2006-ban úgy döntött nem indul újra a polgármesteri székért, hanem
nyugdíjba vonul. A napokban jelenik meg első könyve „Az én mesém” címmel. Vele beszélgettem.
- Mi történt Önnel amióta eltűnt a közéletből? Hogyan telnek nyugdíjas évei?
-
Eleinte kicsit szokatlan volt a dolog, meg kellett szokni. Az első
időszakban elkezdtem azokat a dolgokat elvégezni, amiket az elmúlt
huszonöt évben azzal tettem félre, hogy „majd egyszer ha…”. Ezek közül,
amit lehetett meg is valósítottam 2007 végéig, de volt olyan is, amit
sajnos már nem lehetett. Mindig azt terveztem, hogy majd egyszer újra
zenélni fogok, fogunk. Ez a terv kedves zenészbarátom Roczkó Iván
halálával már örökre csak terv marad. Az emberben azonban mindig benne
van, hogy csináljon valami pluszt, valahogy másképp is kifejezze magát,
mint ahogy a hétköznapi beszéd szintjén szokta. A zenélés mellett már
régebben is írogattam.
- Hogyan kezdett el írni ?
- Már a főiskolán és a katonaság alatt is irodalmárokkal, magyar szakos barátokkal, hallgatótársakkal voltam körülvéve. Bár
én biológia-földrajz szakos voltam, a fő témánk valahogy mindig az
irodalom körül forgott, sőt - ha már ott voltak - elolvastam a kötelező
olvasmányaikat is, így óhatatlanul is megismertem, megszerettem az
irodalmat.
Ekkoriban
kezdtem el írogatni. Először dalszövegeket, majd a hetvenes évek elején
verseket is. Ez később az évek folyamán egyre ritkább lett, ahogy
rakódtak rám a kötelezettségek, hisz az íráshoz kiegyensúlyozott
lelkiállapot és nyugalom kell. Ahogy nyugdíjas lettem és elfogytak a
teendőim a feleségem egyre biztatott, hogy megint írjak, és amit írok,
azt publikáljam is. Ő már évek óta olvasott olyan internetes irodalmi
portálokat, mint például a Virtus
és a Héttorony, ezekre regisztráltam azután én is. Bár régebben nem
érdeklődtem a számítógépek és az internet világa iránt, mára mégis
beletanultam. Eleinte prózákat publikáltam, de hamar rájöttem arra, hogy
a mai rohanó világban az emberek nem engedhetik meg maguknak azt, hogy
jobban elmélyedjenek egy-egy dologban, így inkább egyre rövidebb
novellákkal, és versekkel próbálkoztam.
- Versei egyáltalán nem szokványosak, egyedi ritmusuk varázslatos hangulatuk magával ragadja az olvasót.
-
Azok a versek, amelyeket én írok tulajdonképpen feldíszített szabad
versek. Van egyféle lüktetésük, helyenként összecsengnek benne a
szóvégek és van egy-két belső rím is bennük. A dallamosságukon
meglátszik, hogy régebben dalszövegeket is írtam. Ma már csak az igazán
kiforrott dolgokat viszem papírra. Rájöttem, hogy indulatból nem lehet
verset írni, vagy ha mégis abból születik, akkor félre kell tenni egy
időre érlelni. A vers az csak úgy jön. Ha az ember „áldott állapotba
kerül” akkor le kell ülni és le kell írni. Ha nincs ilyen állapot, akkor
nem kell írni, vagy legalábbis nem érdemes.
-A most megjelenő könyve mégsem verseskötet, hanem három kisregén kapott helyet benne. Bemutatná?
-
Igen, szívesen. Tulajdonképpen eredetileg csak a gyermekeimnek akartam
leírni azokat a dolgokat, amelyek az én életemben fontosak voltak. Így
született meg a három kisregény melyek időrendben nagyjából az 1942 és 1962
közötti időszakot ölelik fel. Első kisregényemet 2008 januárjában
írtam. A címe: „Végig a Nagyutcán”. Arról a Battonyáról szól, amelyben
én kisgyermek voltam, az első eszmélésemtől úgy nyolc éves koromig. Az
én világom akkoriban a Fő utca első tizedére, a Május TSZ irodától a
sarki boltig terjedt. A mostani Hermann Gmeiner Óvoda helyén állt a
Kasza iskola, oda jártam iskolába. Az akkori élményeimről szól ez a
kisregény, melynek folyatásaként a másikban a nyolc éves koromtól a
tizennégy éves koromig terjedő időszakot írtam le. Akkorra a világ
körülöttünk nagyon megváltozott. Az 56-os forradalom sok embert elvitt
az utcánkból, mások talpa alól pedig a téeszesítés húzta ki a talajt,
amikor például a gépesítéssel az olyan szakmák gyakorlatilag megszűntek,
mint például a kovács, a bognár és a szíjgyártó. A mi szomszédunkban
pedig konkrétan ilyen szakmájú emberek laktak. Ekkoriban az Árpád tér, a
temető és a Gödrösök egy olyan élettér volt, ahol az itt élő számos
gyerekből összejött egy csapat. A „Mezítlábas mennyország” című
kisregényben, azt írtam meg, hogy hogyan éltünk mi itt gyerekek, hogy
mennyire nem számított nekünk akkor, milyenek a gazdasági, politikai és
egyéb körülmények.
- Ezek szerint azzal a kisregénnyel kezdődik a könyv, amelyet legkésőbb írt. Utolsókból lesznek az elsők?
-
Volt nekem egy borzasztó nagy adósságom. Édesapám 9 évet töltött el az
életéből egyenruhában, bár nem volthivatásos katona, hanem bevonult,
letöltötte a tényleges szolgálatot, leszerelt, kitört a világháború,
behívták, front, visszajött, megint behívták. Budapest ostrománál
hadifogságba esett, elvitték és 1947 tavaszán került elő, így
születhettem meg én 1948-ban. Mindeközben anyámmal leveleztek és ezek a
levelek a mai napig megvannak. Amikor az elmúlt télen a kezembe vettem
ezeket a leveleket, és hatásukra elkezdtem írogatni, tudatosult bennem,
az, amit egyébként már Thomas Mann is leírt, hogy az ember azt hiszi,
hogy a saját boldogságát keresi, miközben csak egy láncszem, egy olyan
láncban, amely összeköti az előző nemzedékeket a következő nemzedékkel
és ő akarva akaratlanul is azon az úton megy, amit az elődei kitapostak
neki. Ezt úgy próbáltam formába önteni, hogy rávetítettem az egész „úton
való járkálás” dolgot a Csanádi háton végigmenő
Mezőhegyes-Battonya-Dombegyház-Kevermes-Lökösháza útra, amin én amúgy is
nagyon sokat járok. Elkezdtem feszegetni azt is, hogy egy tájnak van
egyféle hagyományrendszere, van termelési módja, és vannak nagy
szellemei is. Ők azok a nagy emberek, akik valamikor ott éltek, nagy
dolgokat tettek, amit azután örökül hagytak az utódokra, és hogy ez az
egész szellemiség mennyire meghatározó. Visszakanyarodva oda ahonnan
elindultam, az ember beleszületik egy tájba, egy településre, egy
utcába, egy családba, és ezek a dolgok együttesen meghatározzák, hogy
merre mehet és mi lesz belőle. Erről szól a „Szavakkal gyógyítsd sajgó
sebem” című kisregény, ami időrendben az első lett.
- Honnan jött az ötlet, hogy a három kisregény könyv formában is megjelenjen?
- 63
éves vagyok. Bár néhány antológiában szerepelnek verseim és néhány
könyvhöz én írhattam az előszót, ez lesz az első saját kötetem, ami
megjelenik nyomtatásban. A családom biztatott kisregényeim kiadására. A
szüleim emléke miatt én is úgy gondoltam, hogy talán tényleg érdemes
lenne, főleg azért, hogy papír formájában is megmaradjon, hisz az
internetes portálok ma vannak, holnap nincsenek, elég egy rossz
kattintás és úgy eltűnhet bármi, hogy soha többet nem találod meg.
Amikor végül eldöntöttem, hogy kiadom, először is nekiálltam, és
összefésültem a három kisregényt, hogy aki szerepel bennük, az
mindháromban ugyanazon a néven szerepeljen.
- A szereplőknek nem a valódi nevük van a könyvben?
-
Természetesen nem dolgoztam valódi nevekkel, bár néhány emberrel
kivételt tettem. Az egyik a Kosár Matyi, aki akkoriban a mindenki által
ismert trükkös tolvaj volt. Őt nem neveztem át, hiszen a neve már akkor
is fogalom volt. Egyébként valóban nincs az átnevezésnek sok értelme,
mert aki ott élt, az tudni fogja, hogy ki kicsoda, aki meg nem
battonyai, annak teljesen mindegy.
- A könyvkiadás nem egyszerű feladat.
-
Valóban nem volt az. Ma Békés megyében nincs is kiadó, ezért
magánkiadásban készült a könyv és mindössze 300 példányban. A tótkomlósi
Petrina László nyomdájában készült, aki munkakapcsolat révén régi
ismerősöm. Úgy fogtunk neki Lacival, hogy ha már csinálunk egy könyvet,
akkor a tartalomtól függetlenül legyen szép az a könyv. A borítón apám
arcképe lesz, amit a hadifogságban rajzolt egy tábori lapra magáról és
küldött haza anyámnak, mert apám festett is. A könyv 260 oldalas lesz, a
részeket Gergő fiam grafikái választják el egymástól, aki nagyapjától
örökölte tehetségét. Igazi családi vállalkozás lesz a könyv, hisz Dezső
fiam tanított meg a számítógépet kezelni, hogy írhassak és mint már
mondtam is, a feleségem beszélt rá, hogy újból írni kezdjek.
- Kinek ajánlja a könyvet olvasásra?
-
Ezt Fejes Pista barátom nagyon jól leírta könyvismertetőjében: „Ajánlom
e könyvet azoknak a 60-as, 70-es éveikben járóknak, akik emlékezhetnek e
korra, környezetre, és emberekre. De szolgáljon tanulságul a fiatalabb
korosztálynak is!”
- Miért érdemes elolvasni?
-
Úgy gondolom, hogy könyvem gördülékeny stílusú, jó olvasmány és
érdeklődésre tarthat számot, hisz rólunk szól, azokról az emberekről,
akik itt éltek, akik itt éltünk. Az olvasóban gondolatokat inspirál és
kérdéseket vet fel, miközben megismeri azt, hogy kik és hogyan éltek
itt. Például azt a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy 1942-ben élt itt
Battonyán 13600 ember, de még 1962-ben is 12600. Talán elgondolkodik
azon is, hogy miért tudtak megélni itt akkor, és miért nem tudnak ma
megélni ennyien, sőt lassan hatezren sem. Persze közben ugye sok minden
megváltozott: a politikai-gazdasági környezet, a termelési mód és mi
magunk is. Ma másmilyen emberek élnek itt, mint akkor éltek. Aki
elolvassa, rájön majd, hogy miben változtunk meg, és hogy mi az ami
nagyon hiányzik belőlünk, ami miatt mi nem boldogulunk, és amivel
boldogultak az elmúlt évtizedek emberei – persze ők sem voltak jobbak
nálunk, sem pedig hibátlanok. Emellett szeretném még tudatosítani azt
is, hogy attól, hogy 1950-ben két megyét megszüntettek és ezek közül az
egyik Csanád Megye volt, attól Csanád, mint táj, és mint néprajzi egység
létezik ma is, és mi csanádi emberek vagyunk.
- És aki mindezek után kedvet kapott a könyv elolvasásához hogyan juthat hozzá?
-
Eljöhet például a könyvbemutatóra, ami november 25-én 16 órakor lesz a
könyvtárban. Ezen kívül – mivel a könyv terjesztését is mi magunk oldjuk
meg – a könyv a készlet erejéig megvásárolható lesz a Petőfi téren található Cyber-e
Számítástechnikai Szaküzletben, a Fő utcai Ékszer és Ajándékboltban, a könyvtárban, valamint egy gyomai könyvesboltban is.
szöveg és fotók : Ötvösné Oláh Szilvi
2011. november 18., péntek
Egy kis nosztalgia
A Gödrösöki Sporthorgász Egyesület videója a 2011. augusztus 19-20-án rendezett családi napjukról :
2011. november 15., kedd
A gyerekek olvasás közben átírják a könyveimet
A gyerekek olvasás közben átírják a könyveimet - mondta Nógrádi Gábor író aki fiával Nógrádi Gergellyel együtt ma délután a könyvtár vendége volt.
Az író a sok hitetlenkedő gyerekszemet látva ezt rögtön illusztrálta is:
- Amikor azt írom a könyvemben, hogy "bejött a szobába egy kutya és leült a szőnyegre", ti milyen kutyát láttok magatok előtt ? - Az egyik válaszoló kislány németjuhászt a másik pedig pitbull terriert képzelt el. - Na látjátok? Pedig én egy tacskóra gondoltam amikor írtam! Ugye hogy átírtátok? Azt már meg sem merem kérdezni, hogy milyen volt a szőnyeg a kutya alatt. Ezért sokkal jobb elolvasni könyvben egy művet, mint megnézni filmben, mert olvasás közben a saját képeitekkel, élményeitekkel töltitek meg az olvasottakat. Eközben az agyatok keményen dolgozik, azt mondják, hogy az olvasó gyerekek egy évfolyammal megelőzik kortársaikat.
A jó hangulatú találkozón az író mesélt még arról, hogyan lett ő író és az évek folyamán milyen könyveket írt. Elmondta: az a célja, hogy olvasás közben tanítsa is a gyerekeket valamint a magyar gyerekeknek magyar mintákat kellene követniük, ezért lenne fontos, hogy a gyerekek ismerjék olyan nagy magyar íróink műveit is, mint például Jókai Mór. Igaz, a nyelv azóta sokat változott, és azon, hogy "belekezdett a tósztba" a mai gyerekek egy része már azt érti, hogy elkezdte enni a pirítóst, holott pohárköszöntőről van szó. Ezért, valamint azért is, mert a mai gyerekek nemigen olvasnak hosszú könyveket fia Nógrádi Gergely már több híres művet is adaptált a mostani gyerekek nyelvére az írók eredeti stílusát megtartva .
Ezt követően Nógrádi Gergelynek adta át a szót aki operaénekes és író. Ő is sorra bemutatta a könyveit a gyerekek nem kis derültségére.
A találkozó dedikálással zárult.
Remélhetőleg a mai napon több gyermek nagyobb kedvet kapott az olvasáshoz is.
kép és szöveg : Ötvösné Oláh Szilvi
Az író a sok hitetlenkedő gyerekszemet látva ezt rögtön illusztrálta is:
- Amikor azt írom a könyvemben, hogy "bejött a szobába egy kutya és leült a szőnyegre", ti milyen kutyát láttok magatok előtt ? - Az egyik válaszoló kislány németjuhászt a másik pedig pitbull terriert képzelt el. - Na látjátok? Pedig én egy tacskóra gondoltam amikor írtam! Ugye hogy átírtátok? Azt már meg sem merem kérdezni, hogy milyen volt a szőnyeg a kutya alatt. Ezért sokkal jobb elolvasni könyvben egy művet, mint megnézni filmben, mert olvasás közben a saját képeitekkel, élményeitekkel töltitek meg az olvasottakat. Eközben az agyatok keményen dolgozik, azt mondják, hogy az olvasó gyerekek egy évfolyammal megelőzik kortársaikat.
A jó hangulatú találkozón az író mesélt még arról, hogyan lett ő író és az évek folyamán milyen könyveket írt. Elmondta: az a célja, hogy olvasás közben tanítsa is a gyerekeket valamint a magyar gyerekeknek magyar mintákat kellene követniük, ezért lenne fontos, hogy a gyerekek ismerjék olyan nagy magyar íróink műveit is, mint például Jókai Mór. Igaz, a nyelv azóta sokat változott, és azon, hogy "belekezdett a tósztba" a mai gyerekek egy része már azt érti, hogy elkezdte enni a pirítóst, holott pohárköszöntőről van szó. Ezért, valamint azért is, mert a mai gyerekek nemigen olvasnak hosszú könyveket fia Nógrádi Gergely már több híres művet is adaptált a mostani gyerekek nyelvére az írók eredeti stílusát megtartva .
Ezt követően Nógrádi Gergelynek adta át a szót aki operaénekes és író. Ő is sorra bemutatta a könyveit a gyerekek nem kis derültségére.
A találkozó dedikálással zárult.
Remélhetőleg a mai napon több gyermek nagyobb kedvet kapott az olvasáshoz is.
kép és szöveg : Ötvösné Oláh Szilvi
2011. november 14., hétfő
2011. november 13., vasárnap
Nem önhiki, hanem önkényes támogatás
Battonyai vonatkozású részlet a BEOL :Van, akinek csak morzsa jutott az önhikiből című cikkéből :
...Battonya ezúttal nem pályázott. Dr. Karsai József polgármester elmondta, azért, hogy a lejárt közüzemi számláikat ki tudják fizetni, hitelt vettek fel. Az első fordulóban ugyanis minimális támogatást kaptak. A polgármester felháborodásának adott hangot.
— Ez nem önhiki, hanem önkényes támogatás. Míg régebben az önhikit szigorúan szabályozták, most annak adnak, akinek akarnak.
...
forrás és a cikk többi része : http://beol.hu/bekes/gazdasag/van-akinek-csak-morzsa-jutott-az-onhikibol-410941
2011. november 10., csütörtök
Közvéleménykutatások eredményei 2011. október
Szerinted biztonságos -e Battonya ? - több választ is bejelölhetsz
|
13 (36%) | |
|
13 (36%) | |
|
5
(13%)
| |
|
10
(27%)
| |
|
14
(38%)
| |
|
1
(2%)
| |
|
17
(47%)
|
Szavazatok száma: 36
Közvélemény-kutatás lezárva
Mivel fűtesz? (több választ is bejelölhetsz)
Még nem fűtök
|
1
(3%)
|
Gázkonvektor
|
10
(31%)
|
Villanyfűtés
|
2
(6%)
|
Gázkazán
|
6
(18%)
|
Vegyes tüzelésű kazán
|
8
(25%)
|
Kandalló
|
4
(12%)
|
Cserépkályha
|
7
(21%)
|
Olajkályha
|
0
(0%)
|
Kemence
|
1
(3%)
|
Szenes kályha
|
2
(6%)
|
Egyéb kályha
|
3
(9%)
|
egyéb módon
|
0
(0%)
|
Szavazatok száma: 32
Közvélemény-kutatás lezárva
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Címkék
"Fantázia"
(3)
1567
(1)
1900
(1)
1922
(1)
1942
(1)
1944
(1)
1951
(1)
1971
(1)
1976
(1)
1980
(1)
1981
(1)
1986
(2)
1987
(1)
1989
(1)
1990
(1)
1992
(1)
1993
(1)
2000
(1)
2001
(2)
2002
(1)
2004
(1)
2005
(4)
2006
(1)
2007
(2)
2008
(8)
2009
(5)
2010
(132)
2011
(228)
2012
(131)
2013
(40)
2014
(1)
5 perc zene Évivel
(13)
A Battonyai Szerb Általános Iskoláért és Óvodáért Alapítvány
(1)
A hét zenéje
(2)
a hónap (battonyai) politikusa
(1)
A Zene Mindenkié Alapítvány
(3)
Adam's Comedy
(6)
Agropartner2011
(7)
állás
(5)
Antal Péter
(1)
Arad
(4)
Aradi Filharmonikusok
(1)
átszervezés
(1)
autópálya
(3)
baba-mama
(2)
baleset
(1)
ballagás
(1)
Barabás Hunorné
(1)
Barátság SE
(10)
Battonya a médiákban
(2)
Battonya díszpolgárai
(2)
Battonya történelme
(5)
Battonya-Tompapusztai Löszpusztarét élővilága
(1)
Battonyai Amatőr Néptánccsoport
(1)
Battonyai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat
(5)
Battonyai Hirdetések Ingyen
(1)
Battonyai Hírek
(1)
Battonyai Idősek Otthona és Gondozási Központ
(1)
Battonyai Játszótér és Gyermekekért Alapítvány
(2)
Battonyai Olvasókönyv
(1)
Battonyai Önkéntes Tűzoltó Egyesület ÖTE
(1)
Battonyai Református Egyházközség
(1)
battonyai rém
(3)
Battonyai TÁMASZ Közalapítvány
(1)
Battonyai Telekocsi
(1)
Battonyai Újság
(2)
Battonyai Városi Bíróság
(1)
Battonyai"TÁMASZ"Közalapítvány
(1)
Battonyaiak a battonyaiaknak
(1)
battonyaiak a TV-ben
(10)
Battonyaiak Klubja
(1)
battonyaiak külföldön
(3)
Battonyáról írták
(2)
Békés Megyei Hírlap
(1)
BékésWiki
(1)
Bene Tibor
(1)
BEOL
(60)
BEOL.Dancsó Aranka
(1)
Berkiné Girda Nikoletta
(1)
beruházás
(2)
Biblia
(2)
Bíró Eszter
(1)
Bognárné Németh Zsuzsa
(1)
Borombós Árpád
(1)
Boros Csaba
(9)
Boros Györgyné
(1)
Borsodi János
(6)
Borsodi Laci
(9)
Brenucz László
(2)
BTK
(3)
Bujáki Ádám
(1)
Bujáki Laura
(2)
Bulgária
(1)
bűncselekmény
(13)
Choral kamarakórus
(1)
cigány
(2)
ciki
(1)
címzetes főjegyző
(1)
civil szervezet
(13)
Creativus Studió
(4)
Cukorgyár
(1)
Családsegítő Szolgálat
(6)
Csathó András János
(3)
Csathó Éva
(1)
cserépkályha
(1)
csetbox
(3)
Debera Zoltán
(1)
Deli Csaba
(4)
Délmagyar.hu cikke
(2)
demográfia
(1)
Deszk
(1)
devizahitelesek
(1)
Dohánybeváltó
(1)
dolgozat
(3)
Dombegyház
(1)
Dózsa Zrt
(1)
dr Bajnay Edit
(1)
Dr Karsai József
(31)
Dr Kuli András
(1)
Dr Németh Ferenc
(1)
Dr. Czuth László
(1)
Dr. Kiss-Rigó László
(3)
Dr. Schmidt Gábor
(5)
Dr. Varga Gabriella
(1)
Dr.Jaksity Iván
(1)
dr.Palkó Lajosné
(5)
egészség
(7)
egy kis nosztalgia
(9)
Egyenlő Bánásmód Hatóság
(1)
együttműködés
(1)
élménybeszámoló
(1)
elveszett-megtalált
(1)
emlékmű
(2)
Energiapark
(4)
Erdei Mária
(1)
érettségi
(1)
Esélyek Háza
(1)
Esther Kinsky
(1)
ESZESZ
(23)
EU
(1)
Fábián Gábor
(1)
facebook
(1)
Fantázia Sport és Kultúra Egyesület
(1)
Farka Lőrinc
(1)
fejlődés
(1)
felhívás
(1)
fényképek
(40)
FLP
(1)
foci
(1)
fogathajtás
(1)
föld
(1)
földikutya
(1)
földprogram
(1)
fűtés
(1)
Gál György
(1)
Gáspár Tamás
(3)
gasztronómia
(1)
gazdaság
(1)
gáztámogatás
(1)
Gödrösöki Sporthorgász Egyesület
(5)
Grestyák Tímea
(1)
Gulácsi Viktor
(2)
Guth Klára
(3)
Gyászhír
(1)
Gyenes Ekbauer Stanislava
(4)
Gyerekház
(16)
gyermekétkeztetés
(1)
gyermekorvos
(3)
Gyula21
(2)
Halász Istvánné
(1)
Harangvirág Nyugdíjasklub
(5)
helytörténet
(3)
HÍR24
(1)
HÍR6
(1)
Hit Gyülekezete Battonya
(2)
Holló László
(1)
Hollók és Mesterek
(1)
Horváth Imre
(1)
Horváth Sándorné
(3)
hozzászólás
(1)
HVG
(1)
időjárás
(11)
intézményvezető
(1)
iskolák
(4)
iskolaotthon
(1)
ivóvíz
(1)
iwiw
(1)
JAMKAMI
(14)
játék
(2)
játszótér
(4)
jó cselekedet
(1)
jó helyen élünk - miért is ?
(3)
jótékonyság
(3)
jótékonysági bál
(9)
József Attila Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola
(16)
Juhász Árpád
(1)
július
(2)
Kamasztanya
(1)
karácsony
(12)
katasztrófa
(5)
KEC
(4)
képeslap Battonyáról
(1)
képeslapküldő battonyai fényképekkel
(1)
képviselő-testület
(2)
kiállítás
(1)
kiránduás
(1)
kirándulás
(12)
Kisdombegyház
(1)
kisebbségi önkormányzat
(2)
kistérség
(1)
Klivényi Lajos
(1)
klub daganatos betegeknek
(1)
Kocsis Nándor
(1)
Kollár Iván
(1)
Koma Máté
(1)
Komlódiné Vidiczki Magdolna
(2)
koncert
(11)
Kopcsák Lilla
(1)
Korobán Éva
(10)
Kovács Anna Brigitta
(2)
Kovács Erika
(1)
költő
(1)
költségvetés
(1)
könyv Battonyáról
(4)
könyvbemutató
(4)
Könyvtár
(30)
kőolaj
(1)
környezet
(1)
környezetvédelem
(1)
közérdekű munka
(1)
közigazgatás
(1)
közlekedés
(5)
közlemény
(1)
közmunka
(2)
közmű
(1)
közoktatási megállapodás
(1)
közoktatási mérések eredményei
(1)
közvélemény kutatás
(14)
Krcsméri Tibor
(1)
Kreszta Anita
(1)
Kreszta Beatrix
(1)
Kreszta Traján
(10)
Kukla kinga
(1)
kultúra
(7)
KultúrPart
(1)
kunhalmok
(1)
kutya
(2)
Kutyamenhely
(1)
látnivalók
(1)
látnivalók Battonyán
(1)
Lázár György
(1)
Lázár János
(1)
légifotók battonyáról
(1)
London
(1)
Lovász Mihály
(1)
Lökösháza
(1)
Lőrincz Attila
(1)
Lukács László
(1)
Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda
(20)
Magyardombegyház
(1)
május
(5)
Mákos Árpád
(8)
Mákos Attila
(1)
Marjai János
(1)
Marosán György
(1)
Marosán István
(1)
Máté Mihály
(2)
mazsorett
(5)
média
(2)
Megasztár
(7)
Meghívó
(21)
megjegyzés
(1)
Megyesi Éva
(2)
Ménesi György
(1)
Mezei Nikolett
(2)
mezőgazdaság
(8)
Mezőhegyes
(5)
Mikes Kelemen Gimnázium
(19)
Minden gyermek lakjon jól Alapítvány
(1)
Mit mond a Biblia?
(2)
Módi József
(1)
Mohácsy Nikoletta
(1)
Molnár C. Pál
(2)
Molnár Kornélia Zongoraverseny
(1)
Molnár Mihály
(1)
Mond Boglárka
(1)
Mong János
(1)
Mós Edina
(1)
Mós Máté
(1)
Motyovszkiné Kovács Erika
(1)
Mudrity György
(1)
Mudrity Iván
(1)
Mudrity Ivánné
(2)
Mutasd Magad Dél-Békés
(1)
művelődés
(4)
művészet
(16)
Művészeti Iskola
(12)
Nagy Csaba
(1)
Nagy Györgyné
(1)
Nagy István
(2)
nagycsaládosok
(2)
Napközikonyha
(1)
Németh Jánosné
(1)
Németh Martin
(1)
Németh Szabolcs
(1)
Németország
(1)
nemzetiségek
(11)
Netnyúz
(4)
Nevelőotthon
(1)
Nikola Tesla Gimnázium
(1)
Norvégia
(1)
nyaralás
(2)
Nyáriné Kovács Tímea
(3)
nyelvtanulás
(1)
Nyugat Jelen
(1)
nyugdíjpénztár
(1)
oktatás
(7)
Oláh Péter
(1)
olimpia
(2)
Olteanu Júlia
(2)
óraállítás
(1)
orvosi ügyelet
(2)
Ossian
(1)
óvodák
(1)
önhiki
(5)
önkormányzat
(4)
önkormányzati képviselő
(3)
őszi szünet
(1)
összefogás
(3)
Összevont Napköziotthonos Óvodák és Bölcsőde
(10)
Ötvös Gyula
(4)
Ötvösné Oláh Szilvi
(6)
Pálinkó Gábor
(1)
pályázat
(23)
Pasek Ella
(1)
Pécska
(17)
Pécska-Battonya közös honlap
(4)
Pedagógus Szakszervezet
(1)
Peti73
(1)
petíció
(12)
Podina Iván
(1)
polgármester
(6)
Polgármesteri Hivatal
(3)
politika
(5)
Poós Zoltán
(6)
Posta
(1)
PTC
(1)
Puja Frigyes
(1)
Putnoki Klára (Guth Klára)
(1)
Rádai Roland
(4)
rádióadás
(2)
recept
(2)
régen történt
(7)
régi fényképek
(1)
regisztáció
(1)
Retyezát
(1)
Roczkovné Kotroczó Ágnes
(1)
Római Katolikus Egyházközség
(5)
román
(5)
Román Templom
(2)
Románia
(2)
románok
(7)
sakk
(2)
Sakkegyesület
(2)
Schmidt Ágnes
(1)
Simon Sándor
(1)
Simonicsné Kóródi Judit
(4)
Simonka György
(3)
Soós Zsolt
(1)
SOS Gyerekfalu
(7)
sport
(21)
Sportbüfé
(1)
Srpski ekran
(2)
statisztika
(1)
Stefan Muresan
(1)
strand
(2)
SUFERINI
(3)
Sutya Ágnes
(1)
Sutya Miklós
(2)
Sutya Miklósné
(4)
Szabadai Györgyné
(1)
Szabó Palika
(2)
Szabó Zsuzsanna
(1)
szalagavató
(2)
Számíthatsz Ránk Egyesület
(7)
Széchenyi Terv
(1)
Szegedi Vadaspark
(1)
szegénység
(22)
személyi jövedelemadó 1%
(3)
szemét
(1)
Szenesné Gyarmati Andrea
(1)
Szent István Általános Iskola
(29)
SZÉP Nap
(2)
Szerb Iskola
(32)
Szerb Óvoda
(17)
szerbek
(24)
Szilágyi Emese
(1)
színház
(2)
színjátszó csoport
(1)
Szoboszlai Ferenc
(1)
szólásszabadság
(1)
Sztanojev Ivánné
(2)
Sztanojev Szvetiszláv
(1)
Szutor lászlóné
(6)
születésnap
(3)
szülinap
(1)
szülők
(4)
tábor
(6)
taekwon-do
(10)
Takács Dezső
(4)
Takács Dezsőné
(1)
Talita Baqlah
(1)
Tamburica
(1)
TÁMOP
(2)
tanév rendje
(2)
tanfolyam
(3)
Tanoda
(2)
tavaszi szünet
(1)
tehetségkutató
(1)
tekepálya
(1)
tél
(1)
téli időszámítás
(1)
téli szünet
(1)
temoplmok Battonyán
(1)
Terék Gyula
(1)
Terékné Megyesi Éva
(7)
térkép
(1)
testületi ülés
(7)
testvérváros
(14)
teszt
(1)
Tikos Péter
(2)
Tompapuszta
(1)
tompapusztai tölgyfa
(2)
Torma Tamásné
(1)
Tóth Balázs
(1)
Tóth Lajos
(4)
továbbtanulás
(1)
tuba
(1)
turizmus
(1)
tüntetés
(1)
tűzeset
(2)
tűzoltó
(1)
új
(1)
Új Alapokon Békés Megyéért Battonyáért Közhasznú Egyesület
(13)
úszótanfolyam
(1)
utak
(1)
Vajgel Zita
(1)
választás
(18)
vallások
(1)
Varga Imre
(1)
Varga Zsuzsanna
(1)
Városi Művelődési Központ és Könyvtár
(11)
Városnap
(4)
Venter Miklós
(3)
véradás
(1)
vers Battonyáról
(3)
versenyeredmények
(4)
vicces de igaz
(1)
videó
(16)
Vígh Antal
(1)
vihar
(5)
Vitalap.hu
(1)
vonat
(1)
zene
(24)
Zomborácz Zita
(1)