Szerb és román felháborodás Battonyán - a Magyar Nemzet írta rólunk

A Magyar Nemzet archívumon ma még csak a január 25-i lapszám van fenn, de ma reggelre valaki a postaládámba tette a cikk fénymásolatát, neki köszönhető, hogy már most el tudja olvasni aki kíváncsi rá (és más forrásból még nem tudta megszerezni), íme :

2011.02.14. - Ma már fent van a teljes cikk az MNO archívumában :
Szerb és román felháborodás Battonyán

A Békés megyei település szocialista polgármestere a nemzetiségi iskolák rovására növelné a magyar intézmény létszámát
2011. február 2. 00:00
Borsodi Attila
Alapító okiratban maximálnák a szerb és román iskolákba járók létszámát Battonyán, mivel egyre több magyar választja a nemzetiségi intézményt, és így veszélybe kerülhet az önkormányzati iskola felújítására kapott 300 millió forintos támogatás. Miközben a lépés ellen tiltakoznak a nemzetiségi iskolák vezetői, a polgármester állítja: szó sincs korlátozásról, csak azt szeretné, hogy a nemzetiségi iskolákban is egészséges osztálylétszámok legyenek, és a magyar intézmények érdekei se sérüljenek.

Korlátozná a helyi szerb és román általános iskolákba felvehető gyermekek létszámát Karsai József, Battonya polgármestere, korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő azért, hogy így biztosítsa a szükséges gyermeklétszámot a közelmúltban elkészült önkormányzati fenntartású intézményben – tudta meg a Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő helyi lakostól.
Boros Csaba, a helyi képviselő-testület fideszes tagja az ügy hátteréről elmondta, mivel mind kevesebb gyermek születik Battonyán, a szegénység és a munkanélküliség miatt pedig egyre nagyobb az elvándorlás, a községi iskolába nem jelentkezik elegendő gyermek. A kis osztálylétszámokkal működő nemzetiségi iskolák viszont egyre népszerűbbek, ami tovább rontja az önkormányzati intézmény esélyeit. – Karsai József ezért akarja a nyolcfős minimumra szorítani a nemzetiségi iskolák osztálylétszámát, és testületi ülésen hamarosan ennek szellemében módosítaná a szerb és román iskolák alapító okiratát. Ezt a december 15-i ülésen beharangozta – közölte a politikus. Hozzátette, a polgármester hasonló terveket szövöget a nemzetiségi óvodák kapcsán is. Boros szerint a szülőknek joguk van eldönteni, hogy hová járassák gyermeküket. A képviselő hangsúlyozta: jó lenne úgy rendezni az ügyet, hogy Battonyán nyugalom legyen a nemzetiségek között.
Szutor Lászlóné a nemzetiségek elleni durva támadásként értékelte, hogy Karsai József alapító okiratban akarja korlátozni a szerb és a román iskolákba felvehető gyermekek létszámát. – Ez egész egyszerűen lehetetlen, az önkormányzat ilyen módon nem diszkriminálhatja a nemzetiségi iskolákat. Nem szabhatja meg, hogy mennyi gyermeket vehetek fel. Hol élünk? – tette fel a kérdést a Szerb Általános Iskola és Óvoda vezetője, aki egyben a helyi szerb önkormányzat elnöke is. Szutor Lászlóné szerint azért népszerű az intézményük, mert náluk hagyományápolás folyik, a gyermekek táncolnak, énekelnek. Az osztályok létszáma pedig kicsi, a tanulók nyelveket tanulhatnak. – A polgármester elnézést kérhetne a viselkedése miatt – fűzte hozzá.
A Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda igazgatónője megjegyezte, Battonyán eddig a három nemzetiség – a magyarság, a szerbség és a románság – békésen élt egymás mellett. – A nemzetiségek oktatási intézményei az elmúlt évszázadokban szintén jól együtt tudtak működni, sohasem ellenségeskedtünk egymással. Az utóbbi évtizedekben, években azonban egyre kevesebb gyermek születik, ami a tanulói létszám csökkenéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan a szülők egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nemzetiségi oktatásnak. Örömmel vettük észre, hogy az elmúlt öt-hat évben 10, 12 vagy akár 14 gyermek is az intézményünket választotta. Ez részben annak volt köszönhető, hogy több román család telepedett le Battonyán, de néhány magyar szülő is hozzánk íratta be gyermekét. Nem hittük volna, hogy ez kiválthatja az önkormányzat nemtetszését – fogalmazott Olteanu Júlia.
Karsai József szerint aljas vád, hogy ő korlátozni kívánja a román és szerb iskolák létszámát. – Ezeket az intézményeket azért működtetjük, hogy megőrizzük a nemzetiségi gyermekek identitását. A szerb és román iskolákba azonban minimum 70 százalékban olyanok járnak, akiknek a felmenői soha nem tartoztak a nemzetiségekhez, és nem beszélik sem a román, sem a szerb nyelvet. Ráadásul legalább tizenhat olyan óvodás van, aki után az intézmények nem kapnak állami normatív támogatást. Körülbelül húsz iskolás után pedig intervenciós támogatásra jogosultak, miközben ezek után a gyerekek után a magyar iskola kapna állami normatívát – mondta. Kitért arra is, hogy a nemzetiségi intézmények, különösen a szerb iskola, már most is túlzsúfoltak. – Eközben egy magyar óvodát, amelyet most újítottunk fel, a bezárás veszélye fenyeget. Számításokat végeztünk arra is, hogy mekkora létszám szükséges ahhoz, hogy a magyar iskola felújítására kapott 300 millió forint állami támogatást ne kelljen visszafizetni. Most ez is veszélybe került – jelezte Karsai. Szerinte gondot jelent az is, hogy egyetlen tantárgyat sem oktatnak az intézményekben a nemzetiségek nyelvén, pedig azt ellenőrizni fogják. Úgy véli, az lenne a megoldás, ha megegyeznének a helyzet rendezéséről. – A törvények betartása mellett azt szeretnénk elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban is egészséges osztálylétszámok legyenek, és a magyar intézmények érdekei se sérüljenek – hangsúlyozta Battonya polgármestere.

Forrás : http://www.mno.hu/portal/763190