Az Úr 2011-ik évét írjuk, és bizony sok változást hoz majd ez az Év. Aki még nem tudná, akkor most mondom, hogy Évi vagyok, és hamarosan következnek a januárban született zeneszerzők. Nincs sok belőlük, de az egyik rendkívüli ,gondolom tudjátok kiről van szó. De míg belekezdenék a januári hírekbe, előbb mondanám, hogy a Kínai év szerint, 2011 a Macska éve lesz, és nem most, hanem februárban kezdődik majd. Hamarosan kilépünk a félelmetes és rettegett Tigris évéből, év, amely sok nem egészen kellemes élményekkel szolgált nekünk. Sajnos. De a 2011-es Macska éve nyugodtabb, kedvesebb, és bűbájosabb lesz, hiszen tudjátok milyenek a macskák. Édesek és kedvesek, szépek és kellemesek, amíg...nem húzzuk meg a farkukat.
Hát vigyázzatok kedveseim, és ne huzigáljátok a macska farkát, mert bizony Tigris lesz belőle. Diplomata ez a macska, de utálja a hazugságot, és pontosan tudja mikor hazudsz neki. Igazmondó , bölcs és rettenetesen félelmetes ám az idei Csizmás Kandur!!
Nos, akkor lássuk kik születtek januárban. Kezdeném (majdnem azt mondtam magammal, hiszen jómagam is januári vagyok, és bizony hogy a Macska Évében születtem!!!), de én nem vagyok olyan híres mint...
Milíy Alekszejevics Balakirev orosz zeneszerző, aki 1837 január 2-án született. Rendkívüli ember volt ez a Balakirev, nagyon önérzetes és kissé fanatikus, nem sok barátja volt neki. Szegény gyermek volt ő, és mert szülei nem tudták iskoláztatni, egy gazdag zeneszerető orosz földbirtokos vette szárnyai alá. Így jutott el Balakirev híres iskolákba és voltak neki híres tanítói, tanárai. Ő maga egész életében a szegény, tehetséges gyermekekért harcolt, és nyitott egy Ingyenes Zeneiskolát is, akinek maga volt az igazgatója. Mint említettem nem volt sok barátja, éppen ezért egyedül halt meg teljesen Istenhez fordulva, egy kolostorban. Nagyon szép, igazi orosz zenét komponált, úgy hangszeres mint zenekari zenét, kisebb operát, oratóriumokat. Eléggé egyedül élte le életét, de annál boldogabban, hiszen nemes célért harcolt végig, megtorpanás nélkül.
Második zeneszerzőnk egy olasz úriember, aki nagyon fiatalon, 26 évesen halt meg, Giovanni Battista Pergolesi. Ő 1710, január 4-én született. Ő sem született gazdag családban, viszont azt a kevéske éveit amelyet ezen a földön töltött Isten kegyelméből, teljesen a zenélésnek szentelte. Hiszen csodálatos operákat írt, és ő lett a francia komikus opera úttörője. Nem sokat tudunk életéről, hiszen ő is eléggé magányosan élt és halt, mert rövidesen halála előtt bevonult egy ferences kolostorba és ott hunyt el. Azt mondják róla, nagyon Isten hívő és félő ember volt.
Harmadik zeneszerzőnk egy francia úriember, nem más mint Francis Jean Marcel Poulenc. Ő 1899, január 7-én született Párizsban, és 1963-ban hunyt el. Tehát, " fiatal" zeneszerző Poulenc úr. Jómagam is játszottam Poulenc műveket, hiszen sok kamarazenét írt, és nagyon csodáltam zenéjének harmóniáját, művészi zenei megoldásait. Nem modern zenét komponált, inkább a posztromantikus évekhez tartozik. Írt mindenféle és fajta zenét,a jazz stílust is kipróbálta, és mind bejött neki, hiszen remek művei vannak. Visszahúzódott ember volt, és rossz szájak azt mondják, inkább vonzódott a saját neméhez mint a másikhoz. Ilyenkor szoktuk mindig mondani azt, bocsásd meg neki Uram, hiszen francia!! Lényeg az, hogy visszavonultan élt, és nem sok barátja volt neki sem. Hiába, ezek a januáriak !!!!
Nos, megérkeztünk a mai zenehíradó csúcspontjához, hiszen 1756 január 27-én született nem más, mint Wolfgang Amadeus Mozart, Leopold Mozart zeneszerző fia. Hát nem is tudom hogyan kezdjem, talán ott, hogy minden zenész, zeneszerző, művész ember, nyomott hagy így vagy úgy az emberiség történetében. De hogy Amadeus Mozart mekkora nyomott hagyott a zene és az emberiség történetében, hát azt csak a zenéje mondhatja meg, meg az a szinte 300 éves dicsőség, melyet maga után hagyott. Óriási ember volt Wolfgang Amadeus Mozart, pedig képzeljünkel egy nem magas, és nem is elhízott, szinte örökösen viccelődő és ironizáló embert, aki jókat tudott szórakozni saját magán, no de mekkorát embertársain!!! Hiszen egész zenéje ilyen. Mire azt hinnéd, hogy komolyra fordulnak a harmóniái , kiderül, hogy nagyot nevet rajtad. Ilyen a zenéje, felületesnek tűnik, de nem az. Mélyre hatol, oda a szívedbe és ott tombol mint a viharos szél!! Micsoda ember!! Micsoda zene!! Jómagam sosem tudtam szépen, úgy igazán Mozartot játszani, sem zongorán, sem orgonán, valahogy nem az én világom. Sajna, de ez van. Vannak viszont nagyon sokan akik csodálatosan játszák Mozart zenéjét. Hála nekik!! Én inkább Bach zenéjében vagyok otthonos, na meg Beethoven és Liszt, vagy Chopin imádó vagyok. De Mozart??!! Hát ő egy teljesen külön világ. Olyan mint az Univerzum, azt hiszed van vége, de kiderül nincs vége, vagy talán mégis véges??? Nos, ilyen az Ő zenéje. A csillagok közt vagy miközben a zenéjét játszod, és következő pillanatban meg kiderül, hogy igenis a földön vagy valamilyen füstös kocsmában, ahol ha nem vagy éber, még a torkodat is elvágják egykönnyen. Legkevesebb ami történhetik
veled, az, hogy talán elrabolnak, talán kidobnak, talán kinevetnek és kigúnyolnak, de az is megtörténhet, hogy egyik pillanatról a másikra óriási vagyont örökölsz és te leszel a világ ura. Nos, ez Mozart zenéje. Mit mondhatnék még róla?? Hogy rosszul nősült, hiszen felesége fűvel-fával csalta, vagy, hogy gyermekei sosem szerették és becsülték igazán apjukat? Vagy, hogy Salieri utálta, és legszívesebben kinyírta volna, vagy, hogy állítólag a Szabad Kőművesek tették el láb alól Mozartot? Vagy, hogy dolgozott mint az őrült, és alig fizették meg munkáját a nagy urak? Vagy , hogy az édesapja kicsi gyermekkora óta kihasználta őrült nagy tehetségét, és hurcolászta koncert teremből ki meg be, mutogatván őt mint egy kis láncra kötött majmot? Nos, sok rendkívüli embernek nem lett volna szabad erre a földre születnie. Hát Wolfgang Amadeus Mozart volt az egyik e sok közül. Hála jó, egészséges humorának nem vette komolyan ezt a világot. Barátainak mindig azt mondogatta, " nem kell félni a haláltól, az bizony sok dicsőséget hoz majd". Hát neki meghozta, mert ha életében nem is, de annál inkább halálában igazi nagy fénnyel és pompával bevonult az emberiség történetében. És nem akár hogyan. Hanem ÖRÖKRE. Még csak annyit, hogy a temetésén talán két ember volt jelen. Egyik egy ismeretlen személy, akiről nem tudnak semmit a történészek. A másik pedig a sírásó volt. Felesége nem vett részt a temetésen, mert nagyon, - újból mondom - nagyon esett az eső és hideg volt az nap, amikor temették Wolfgang Amadeus Mozartot. Hát ennyit rólunk, halandó emberekről...
Szóval, ennyi jutott a mai napra a hírességekből, üdvözlök szeretettel minden kedves battonyait, és ne hagyjátok magatokat, harcoljatok a jóért, harcoljatok az igazságért, harcoljatok magatokért, nehogy Battonya is úgy járjon mint Wolfgang Amadeus Mozart. Még a sírja helyét sem ismerik az emberek!!!
Üdv mindenkinek, szeretteim
Kedves Évikém,
VálaszTörlésEngem kifelejtettél a januári hirességek közül. Ezen változtatni kell.
Puszi
Venter Andi