Az ING Nyugdíjpénztár TÁJÉKOZTATÓJA A NYUGDÍJPÉNZTÁRI VÁLTOZÁSOKRÓL - folyamatosan frissítem!

Emailben kaptam ezt a tájékoztatót. Közzéteszem itt is, hiszen a téma sokakat foglalkoztathat mostanság:
Tájékoztató a nyugdíjpénztári változásokról

2010. november 19.

Tisztelt Pénztártagunk!
Számos pozitív választ kaptunk pénztártagjainktól első tájékoztató levelünkre - ezeket szeretnénk ezúton megköszönni. Az alábbiakban az azóta érkezett kérdéseket szeretnénk megválaszolni. Reméljük, hogy tájékoztatásunk segít eligazodni e bonyolult kérdéskörben és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Ön megfontolt és tájékozott döntést hozzon jövőbeni nyugdíja ügyében.
Bár az új törvényi szabályozás immár megnyitotta a visszalépés lehetőségét a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, álláspontunk szerint továbbra is a türelmes kivárás a legcélravezetőbb stratégia, hiszen az elfogadott törvény számos kérdést nem tisztáz egyértelműen. Nem derül ki belőle többek között:

Mikor és mi módon lesz elérhető az egyéni számlás nyugdíj-megtakarítás az állami rendszerben.
Nem derül ki, hogy örökölhető lesz-e a nyugdíj-megtakarítás az állami rendszerben.
Az esetleges visszalépés valószínűleg végleges döntés lesz - azaz nem lesz lehetséges újra magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozni a jövőben, hiszen az egyéni megtakarítások addigra már az államhoz kerültek.
Nem tisztázza, miként lesz finanszírozható egy megnövekedett létszámú állami nyugdíjrendszer 20-30 év múlva, mikor jóval kevesebb aktív munkavállaló járulékai kell, hogy biztosítsák sokkal több időskorú nyugdíját.
Ugyanakkor, magán-nyugdíjpénztári tagként:

Az Ön nyugdíj-megtakarítása az Ön egyéni, névre szóló számláján gyarapszik;
Pénztártagjaink névre szóló megtakarításai örökölhetőek;
A Pénztárak Garancia Alapja garantálja azt, hogy a pénztártag megtakarításai, a teljes felhalmozási időszakra nézve, minimum az inflációval megegyező hozammal növelve kerülnek majd kifizetésre;
Tagjaink több portfólió közül választva dönthetnek nyugdíj-megtakarításaik befektetési módjáról.
A visszalépés lehetősége a most elfogadott törvényjavaslat szerint 2011. december 31-ig nyitva áll, így semmi sem indokolja a döntés elhamarkodását.


Az alábbiakban a leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat:

Kérdés: Hogyan épül fel leendő nyugdíjunk a vegyes nyugdíjrendszerben?
Válasz:

A törvényalkotó azért hívta életre a vegyes nyugdíjrendszert a kilencvenes évek végén, hogy a jövőbeni nyugdíjkifizetések minél biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak legyenek. Ennek érdekében az addig egy „oszlopra támaszkodó” állami nyugdíjrendszert felváltotta a több lábon álló vegyes nyugdíjszisztéma, melyben az első elem továbbra is az állami nyugdíj, a második a magánnyugdíjpénztár, a harmadik pedig az önkéntes nyugdíjpénztár. Minderre azért volt szükség, mert pénzügyi, közgazdasági alapigazság, hogy annál biztonságosabb egy megtakarítás, „minél több lábon áll.” A két legerősebb „oszlop”, az állami és a magán-nyugdíjpénztári rendszer együttműködése garantálja leginkább a jövőbeni nyugdíjkifizetések biztonságát.
A vegyes nyugdíjrendszerben (a munkáltató és a munkavállaló által közösen fizetett) nyugdíjjárulékaink 75%-a az állami nyugdíjrendszerbe kerül, 25%-a pedig a magánnyugdíjpénztárba. Ennek megfelelően a magán-nyugdíjpénztári tagok az állami nyugdíj teljes összegének 75%-ára lesznek jogosultak. Ezt egészíti majd ki a magán-nyugdíjpénztári járadék, mely elég hosszú felhalmozási idő esetén várhatóan magasabb lesz, mint a 25%-nyi kieső állami nyugdíj.
Kérdés: Milyen, az én nyugdíjpénztáramtól független intézmény biztosítja a nyugdíjpénztári megtakarítások értékállóságát?
Válasz:


Amennyiben nyugdíjba vonuláskor a pénztártag egyéni számlájának egyenlege nem éri el a hozamgarantált tőke mértékét - vagyis a tagság során teljesített tagdíjbefizetések inflációval növelt összegét -, a különbözetet a Pénztárak Garancia Alapja garantáltan kiegészíti.
Ezen alap garantálja, hogy a pénztártagok minimum inflációval növelt értékben kapják meg kifizetéseiket, akkor is, ha egy adott pénztár esetleg infláció alatti hozamot hoz tagjai számára.
Ez azt jelenti, hogy a tagok befizetéseinek értékállóságát egy külön intézmény biztosítja. A Pénztárak Garancia Alapjának minden magánnyugdíjpénztár kötelezően a tagja, akik garanciadíjat fizetnek az Alap által nyújtott szolgáltatásokért, így a hozamgaranciáért is.
A garanciadíjat a pénztárak a működési költségeikből fizetik, az a tagoknak nem jelent külön költséget.
Kérdés: Miből fogja finanszírozni az ING Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágazata a kiadásait a 14 hónap alatt, amíg nem érkeznek meg a tagdíjak?
Válasz:

A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy a tagi befizetésekből a nyugdíjpénztárak maximum 4,5%-ot fordíthatnak működési költségeikre. A fennmaradó 95,5% a pénztártag egyéni számlájára kerül, ott gyarapodik. Az ING Nyugdíjpénztár az elkövetkező hónapokban is ennek megfelelően fog eljárni.
A következő 14 hónap alatt is jelentkező működési költségek finanszírozásának módját jelenleg dolgozzuk ki.
Kérdés: Fenntartható lesz-e az ING Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágazata a 14 hónapos elvonást követően, ha sokan lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe és így csökken a kezelt vagyon is?
Válasz:

A bejelentett 14 hónapos elvonást követően az ING Nyugdíjpénztár továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon fogja biztosítani a nyugdíjpénztári szolgáltatásokat tagjai számára, az esetleges visszalépések nem veszélyeztetik szolgáltatásaink színvonalát. Egy példát említve: Az ING Nyugdíjpénztár önkéntes ágazatában a tagok létszáma mindössze 15%-a az ING Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágazata taglétszámának, önkéntes nyugdíjpénztárunk azonban így is hasonlóan magas szolgáltatási színvonalon működik és költségszintje nem magasabb a magán-nyugdíjpénztárinál.
Kérdés: Milyen járadékra/kifizetésre számíthatok az ING Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatától, ha úgy döntök, hogy pénztártag maradok?
Válasz:

A törvényhozó ez idáig még nem dolgozta ki a magánnyugdíjpénztárak járadékszolgáltatásának pontos törvényi feltételeit. A nyugdíjpénztárak számos alkalommal sürgették egy átfogó szabályozás részletes kidolgozását, amely az elkövetkezendő években várható.
A törvényi szabályozás szerint, ha a nyugdíjazáskor egy pénztártag tagságának időtartama nem éri el a 180 hónapot, a pénztártag egyösszegű kifizetést is kérhet a pénztártól. 180 hónapot meghaladó pénztártagság esetén már csak járadékszolgáltatás igényelhető.
Mivel 2013-at megelőzően egy pénztártag tagságának az időtartama sem éri el a 180 hónapot, pénztárunk eddig egyösszegű kifizetéseket teljesített. Ugyanakkor az ING Biztosítón keresztül eddig is volt és most is van lehetőség járadékszolgáltatás igénybevételére.
A nyugdíjpénztári járadék pontosan csak akkor kalkulálható, ha a pénztártag eléri a nyugdíjkorhatárt, hiszen ezt megelőzően megtakarításai befizetésekkel és hozamokkal is folyamatosan gyarapodnak.
A nyugdíjpénztári számlán gyarapodó tagi vagyon ugyanakkor naprakészen nyomon követhető, konkrét megtakarítás, mely pénztártagjaink egyéni tulajdona. Ezzel szemben az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a nyugdíjkifizetés az aktív dolgozók járulékbefizetéseitől, a gazdasági-politikai helyzettől függ.
Kérdés: Milyen feltételekkel örökölhető a magán-nyugdíjpénztári megtakarítás?
Válasz:

E kérdést két részre kell bontanunk: örökölhetőség a felhalmozási szakaszban illetve a nyugdíjba vonulást követően.
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítás a felhalmozási szakaszban örökölhető, szemben a társadalombiztosítási nyugdíjjal. A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát
egy összegben felveszik (de ez adóköteles jövedelemnek számít),
a törvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében átutaltatják a Nyugdíj-biztosítási Alap részére,
ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy
más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.
A nyugdíjba vonulást követő időszakra vonatkozóan is lehetőség van olyan járadék igénylésére, amely a pénztártag halála esetén egy határozott időtartamig tovább folytatja a kifizetéseket a kedvezményezett(ek) részére. Vagyis bizonyos járadéktípusok választása esetén van biztosíték arra is, hogy a pénztártag korai halála esetén ne vesszen el a sokévi megtakarítás. Amíg a pénztárak járadékszolgáltatására vonatkozó átfogó törvényi szabályozás meg nem születik, addig az ING Biztosítón keresztül érhető el a fenti garanciát tartalmazó járadéktípus.
Kérdés: Miért nem tiltakoznak erélyesebben a nyugdíjpénztárak?
Válasz:

A nyugdíjpénztárak elsődleges, döntő feladata a pénztártagok vagyonának megőrzése, gyarapítása, mindig a törvényes előírások betartásával.
A jelenlegi helyzetben a fenti célok mellett az ING Nyugdíjpénztár legfontosabb feladatának tagjai - a lehetőségekhez mérten - pontos és részletes tájékoztatását tekinti, azért hogy a pénztártagok megfontolt döntést tudjanak hozni nyugdíj-megtakarításaik ügyében.
A nyugdíjpénztárak érdekképviseletét a jelenlegi helyzetben döntően a Stabilitás Pénztárszövetség látja el, amelynek az ING Nyugdíjpénztár is tagja. A szövetség tagjai kezelik a hazai magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak 100 százalékát.
A Stabilitás Pénztárszövetség minden lehetséges fórumon keresi a jogorvoslatot a meghozott intézkedések kapcsán: megkereste az Európai Unió felelős szerveit és beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
A Stabilitás Pénztárszövetség ezen túlmenően kommunikációs kampányt is indít, melyben a magán-nyugdíjpénztári tagság előnyeire hívja fel a figyelmet.
Kérdés: Hogyan fogja kárpótolni az állam a magán-nyugdíjpénztári tagokat a 2011. december 31-ig elvont tagdíjak és a kieső hozamok után?
Válasz:

A jelenleg elfogadott törvénymódosítás e kérdéseket nem tisztázza pontosan. A részletek kidolgozását a kormány a későbbiekre ígéri. Amíg ez nem történik meg, sajnos mi sem tudunk pontosabb információkkal szolgálni.
Javasoljuk pénztártagjainknak, hogy az esetleges visszalépésről szóló döntést csakis akkor hozzák meg, amikor a kormány már részletesen szabályozta e kérdéseket, hiszen a visszalépéssel járó hátrányok és előnyök is csak ekkor láthatók pontosan.
Kérdés: Mi történik a saját tagdíj-kiegészítésem összegével, ha 14 hónapig az állami rendszerbe irányítják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseimet?
Válasz:

Az APEH 2010. november 3-án közzétett tájékoztatója alapján a törvényváltozás a tagdíj-kiegészítéseket nem érinti, csak a tagdíjakat. A tagdíj-kiegészítést továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni; ezek a befizetések továbbra is az Ön egyéni számláját gyarapítják.
Azon magán-nyugdíjpénztári tagok, akik élnek a maximális tagdíj-kiegészítés lehetőségével és hozzájárulnak adataik cégcsoporton belüli továbbításához, az ING Biztosító Zrt. 300 000 forint értékű kockázati életbiztosításában részesülnek.
A saját tagdíj-kiegészítés fizetése azt jelzi, hogy Ön is fontosnak tartja az öngondoskodást, hiszen nyugdíjas éveink anyagi biztonságának megteremtéséhez magunknak is hozzá kell járulnunk. Ezért ajánljuk figyelmébe az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lehetőségét. A jogszabályi változások csak a magán-nyugdíjpénztárakra vonatkoznak, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket nem érintik.
Az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjrendszer harmadik pillére, amelyben a pénztártag döntheti el, hogy milyen gyakorisággal és mekkora összegű tagdíjat kíván fizetni. Az állam a pénztártagokat továbbra is ösztönzi saját tagi befizetések teljesítésére: jelenleg 30%-os, 2011-től 20%-os adójóváírás igényelhető az egyéni befizetések után. Az egyéni számla összege itt is örökölhető, hasonlóan a magánnyugdíjpénztárhoz. Az ING Nyugdíjpénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatában öt befektetési portfólió közül lehet választani. Legkorábban 10 éves tagsági jogviszony elteltét követően lehet hozzájutni az egyéni számlán felhalmozott megtakarításhoz, ekkor a tőkerész adóköteles, a hozam adómentes kifizetésnek minősül. A nyugdíjkorhatár elérésekor (öregségi-, vagy rokkantnyugdíj) történő kifizetés adómentes.
Javasoljuk, hogy bővebb információért látogasson el honlapunkra (www.ing.hu), ahol az önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat is letölthető.
Kérdés: Igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak megalakulásuk óta alacsony hozamokat értek el ?
Válasz:

A nyugdíjpénztárak befektetési politikája az egyik legszigorúbban szabályozott befektetési tevékenység hazánkban. Az ING Nyugdíjpénztár ezen törvényi előírásokat szigorúan betartva járt és jár el.
A szabályozást betartva a befektetési politikát úgy alakítottuk ki, hogy minél magasabb hozamot tudjunk elérni alacsony kockázatvállalás mellett.
A törvényi szabályozások nagymértékben meghatározzák, és korábban is meghatározták, hogy milyen eredményeket értek és érnek el a nyugdíjpénztárak. A pénztárak indulásakor mindenkinek azonos elvek szerint kellett befektetni a megtakarítását, tekintet nélkül arra, hogy milyen hosszú felhalmozási időszak állt még a tagok előtt. A pályakezdőknek és a 40-50-es korosztálynak ugyanolyan befektetésekben fialt a nyugdíj megtakarítása. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a pénztárak mindenki számára biztonságos, konzervatív befektetésekre törekedtek, cserébe a hozamok is alacsonyak voltak.
Mivel a fiatalok a hosszú távú hozammaximalizálásban érdekeltek, a döntéshozók a közelmúltban a választható portfóliók bevezetése mellett döntöttek. A választható portfóliók bevezetésével a pénztáraknak kötelezően fel kellett dúsítaniuk a részvényállományukat. Ezen kötelezettség sajnálatos módon egybeesett a pénzügyi válsággal, ami természetesen a nyugdíjpénztárakat is érintette, hasonlóan minden más megtakarítási formához.
A hozamok értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy a választható portfóliók még csak közel 2-3 éve indultak el és erre az időszakra esett az utóbbi 100 év második legnagyobb pénzügyi válsága.
Tény azonban az is, hogy a mindezek ellenére a pénztárak reálhozamot tudnak felmutatni, a válság okozta sokkot kevesebb, mint egy év alatt ledolgozták, és azóta is nyereséget tudnak felmutatni.
Mivel a nyugdíjpénztár hosszú távú megtakarításnak számít, a legfontosabb mérőszám az, hogy hosszú távon nyereséget generáljon tagjai számára.
Az ING pénztártagjainak 85%-a a Növekedési Portfólióban gyarapítja megtakarításait, és pénztárunk e portfólióban érte el a legmagasabb hozamot mind 2009-ben, mind tíz éves távlatban.
2009-es nettó hozam 10 éves átlagos hozamráta (2000-2009) 10 éves vagyonnövekedési mutató (2000-2009)
Növekedési portfólió 31,98% 6,35% 6,34%
Kiegyensúlyozott portfólió 22,48% 6,31% 5,04%
Klasszikus portfólió 16,46% 6,34% 5,07%

2009. évi inflációs ráta: 4,2%, 2000-2009 tízéves átlagos inflációs ráta: 6,14%.


Kérdés: Mit tapasztalunk, ha a magán-nyugdíjpénztári hozamokat összevetjük az állami nyugdíjrendszer hozamával?
Válasz:

Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegéből adódóan a hozam nem értelmezhető olyan formában, mint a magán-nyugdíjpénztári ágazatban. Ugyanis az állami rendszer „hozama” nem egy felhalmozott vagyon befektetési eredményéből származik, hanem abból, hogy milyen arányban van az aktív korban történt járulékbefizetés a későbbi, nyugdíjas kori kifizetésekkel. Ebből adódóan minden olyan kormányintézkedés, amely a nyugdíj összegére, nyugdíjkorhatár megállapítására, a nyugdíjak értékállóságának szabályozására (indexálás), a szolgálati évek számának meghatározására vonatkozik, hatással van a TB „hozamára”. Az elmúlt években történt 13. havi nyugdíj elvonása, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, az indexálás változtatása mind negatív irányba módosította az állami nyugdíj „hozamát”, így összességében csökkentette a nyugdíjak reálértékét.
Kérdés: Igaz, hogy a magán-nyugdíjpénztárak jóval magasabb költséggel üzemelnek, mint az állami nyugdíjrendszer?
Válasz:

Amikor az állami nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztárak sokat emlegetett költségmutatóit állítjuk szembe egymással, akkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezek a százalékos költségmutatók eltérő pénzösszegre vonatkoznak:
A magán-nyugdíjpénztárakba eddig a tagok bruttó bérének 8%-a érkezett, míg
az állami nyugdíjrendszerbe ennek több mint háromszorosa, összesen 25,5% nyugdíjjárulék folyt be (1,5% munkavállalói nyugdíjjárulék + 24% munkáltatói nyugdíjjárulék).
Az állami rendszer költsége 2009-ben az összes befolyó nyugdíjjárulék 1,14%-a, vagyis 25,68 milliárd forint volt. Ezzel szemben a pénztárakba évente összesen 360 milliárdnyi új befizetés érkezik, erre vetül a 4,5%-os működési költséglevonás, szektor szinten összesen 16,2 milliárd Ft, amiből a pénztárak jóval magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtanak. Ebből fedezik a
a hozamgarancia díját (a Pénztárak Garancia Alapja részére),
a tagok egyéni számlájának naprakész nyilvántartását,
a tagok rendszeres tájékoztatását az egyéni számlájuk egyenlegéről,
a választható portfóliós rendszer működtetését,
a telefonos és személyes ügyfélszolgálat üzemeltetését,
a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat.
Kérdés: Mi történik, ha a megváltozott szabályozás lehetőségét kihasználva visszalépek az állami nyugdíjrendszerbe?
Válasz:

A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében, ha Ön a visszalépést választja az állami nyugdíjrendszerbe, a magánnyugdíjpénztár köteles az Ön eddig összegyűlt személyes megtakarításának tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét átutalni az államnak.
Ha Ön úgy dönt, magán-nyugdíjpénztári tag marad, megtakarításait továbbra is egyéni számláján tartjuk számon, azok értéke naprakészen követhető marad, a választható portfóliós rendszer értelmében azok befektetési módjairól a törvényi szabályozás keretei közt Ön dönthet, és a megtakarításokat törvényi és állami garanciák védik.
Amennyiben Önnek olyan kérdése van, melyre az fentiekben nem kapott választ, weboldalunkon további információk érhetők el és ügyfélszolgálatunk is áll az Ön rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:
Email: nyugdijpenztar@ing.hu
Telefon: (06-40) 464-464
Üdvözlettel:
ING Nyugdíjpénztár


2010. október 29.

Tisztelt Pénztártagunk!

Levelünkben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban bejelentett kormányintézkedések kapcsán felvetődő leggyakoribb kérdésekre adunk választ. Amennyiben Önnek olyan kérdése van, melyre az alábbiakban nem kap választ, kollégáink az alábbi elérhetőségeken állnak rendelkezésére:
Email: nyugdijpenztar@ing.hu
Telefon: (06-40) 464-464


2010. október 25-én a Parlament elfogadta "A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" szóló törvényjavaslatot, mely lehetővé teszi a tisztán állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést azon magán-nyugdíjpénztári tagok számára, akik ezt választják. A törvény hatályba lépéséhez az szükséges, hogy azt a köztársasági elnök aláírja, valamint, hogy a Magyar Közlönyben is hivatalosan megjelenjen. Nyugdíjpénztárunk a visszalépés részletes feltételeiről kizárólag a szükséges jogszabályok hatályba lépését követően tud pontos információkkal szolgálni. Addig kérjük szíves türelmét.

Kérjük, hogy egy fontos szempontot mindenképpen vegyen figyelembe jelenlegi és jövőbeni nyugdíjjal kapcsolatos döntései során: a visszalépés lehetősége a most elfogadott törvényjavaslat szerint 2011. december 31-ig nyitva áll, így semmi sem indokolja a döntés elhamarkodását. Nyugdíjunk ügye, legyünk fiatalok vagy idősek, az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés, amiben döntenünk kell. E döntésünk alapvetően meghatározza időskori életszínvonalunkat. Egy ilyen fontos kérdésben pedig nem célszerű gyors, elhamarkodott döntést hozni. A legcélszerűbb az érveket alaposan megfontolni, esetenként szakértő segítségét kérni, és mindenképpen körültekintően, a rendelkezésre álló információkat alaposan mérlegelve dönteni. Hiszen, a szabályozás értelmében Önnek bőven van ideje személyes döntését meghozni az új törvényi környezetben.

Amennyiben Ön igényli, pénzügyi tanácsadóink és ügyfélszolgálatos kollégáink szívesen segítenek eligazodni a kérdéskörben.

Az alábbi tényezőket mindenképpen érdemes figyelembe venni:

A magán-nyugdíjpénztári rendszerben az Ön nyugdíjmegtakarítása az Ön egyéni számláján gyarapszik. E számla minden tekintetben védett: azaz e vagyon tagjaink egyéni, névre szóló megtakarítását jelenti, melynek megőrzését és későbbi kifizetését jogszabály szabályozza és garantálja. Az elfogadott törvényjavaslat szerint a visszalépést választó pénztártagok megtakarításait pénztárunknak át kell adnia egy, a kormány által kijelölt szervezetnek. Azt, hogy ezt követően a megtakarítások miként lesznek továbbra is egyéni megtakarítási számlán követhetők, az elfogadott törvény nem tisztázza.
A törvény nem tisztázza továbbá az örökölhetőség kérdését. Pénztártagjaink névre szóló megtakarításai örökölhetőek. Az ING ez idáig csaknem négyezer pénztártag esetén biztosította az örökösök részére a tag egyéni számláján összegyűlt megtakarítás kifizetését. Az állami nyugdíj ilyen lehetőséget nem biztosít és a most elfogadott törvény sem rendelkezik erről.
A Nyugdíjpénztárak működését nagyon szigorú törvényi előírások szabályozzák, melyeknek az ING Nyugdíjpénztár minden tekintetben megfelel. A szabályozások betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeresen ellenőrzi.
A szintén törvényi szabályozás szerint létrehozott Pénztárak Garancia Alapja garantálja azt, hogy a pénztártag megtakarításai a teljes felhalmozási időszakra nézve minimum az inflációval megegyező hozammal növelve kerüljenek majd kifizetésre - az egyes pénztárak által generált hozamoktól függetlenül. Azaz a pénztártagok akkor is minimum inflációkövető megtakarítást tudhatnak magukénak, ha a pénztár, melybe beléptek, esetleg nem tud infláció feletti hozamot produkálni.
Az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapja az, hogy a ma aktív munkavállalók nyugdíjjárulék-befizetéseiből fizetik ki a jelenleg szükséges nyugdíjakat. Előrelátható azonban az az elkerülhetetlen demográfiai tendencia, hogy mivel egyre kevesebb gyermek születik, a jövőben egyre kevesebb aktív munkavállaló fog járulékot fizetni és a nyugdíjak kifizetése egyre nagyobb terhet ró majd az országra. Ami azt jelenti, hogy a felosztó-kirovó rendszerben további rendszeres kiigazítások várhatók. A kilencvenes évek végén pontosan e tendenciákat látva került kidolgozásra a nyugdíjak hosszú távú értékállóságát biztosító vegyes nyugdíjrendszer, melynek második pillére az egyéni számlás magán-nyugdíjpénztári rendszer, ami lehetővé teszi a kedvezőtlen hazai demográfiai változásoktól való függetlenedést.
Az ING Nyugdíjpénztár elkötelezett a magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer mellett, mivel úgy gondoljuk, hogy a vegyes nyugdíjrendszer biztonságosabb, megbízhatóbb és kiszámíthatóbb módon nyújt értékálló nyugdíjjáradékot, mint a csak állami nyugdíjra építkező rendszer. Továbbá elkötelezettek vagyunk a nyugdíjpénztári rendszer mellett, mivel hiszünk a tudatos öngondoskodásban, abban, hogy minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy lehetőséget kapjon pénzügyi jövőjéről tudatosan gondoskodni.

Az alábbiakban a leggyakoribb kérdésekre adunk válaszokat:

Kérdés: Mi történik, ha a megváltozott szabályozás lehetőségét kihasználva visszalépek az állami nyugdíjrendszerbe?
Válasz:

A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében, ha Ön a visszalépést választja az állami nyugdíjrendszerbe, a nyugdíjpénztár köteles az Ön eddig összegyűlt személyes megtakarítását teljes egészében átutalni az államnak.
Ha Ön úgy dönt, magán-nyugdíjpénztári tag marad, megtakarításait továbbra is egyéni számláján tartjuk számon, azok értéke naprakészen követhető marad, a választható portfóliós rendszer értelmében azok befektetési módjairól a törvényi szabályozás keretei közt Ön dönthet, és a megtakarításokat törvényi és állami garanciák védik.
Kérdés: Hogyan vehetem ki a pénzem a magánnyugdíjpénztárból?
Válasz:

Az ING Nyugdíjpénztár mindeddig és ezután is a törvényi szabályozást maximálisan betartva kezeli a pénztártagok befizetéseit.
A jogszabályok értelmében (a 1997. LXXXII. törvény 23. §-a) a magán-nyugdíjpénztárak csakis nyugdíjazás esetén fizethetik ki tagjaik számára megtakarításaikat. Azaz csak a nyugdíjkorhatár elérésekor, nyugdíjazásakor, illetve rokkantnyugdíjazásakor teljesíthetünk kifizetést.
A jogalkotó annak érdekében építette a megkötést a rendszerbe, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kizárólag nyugdíjcélokat szolgáljanak - hasonlóan a társadalombiztosítási nyugdíjhoz.
Ha Ön visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, pénztárunk a most elfogadott törvénymódosítás szerint köteles az Ön eddig összegyűlt személyes megtakarítását teljes egészében átutalni az államnak.
Kérdés: Hogyan vehetem ki a pénzem az önkéntes nyugdíjpénztárból?
Válasz:

A bejelentett kormányintézkedések nem érintik az önkéntes nyugdíjpénztárak működését.
Így ezek a továbbiakban is optimális megoldást nyújtanak azok számára, akik hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításra és tudatos öngondoskodásra törekednek.
A megtakarítások továbbra is naprakészen nyomon követhető egyéni számlán gyarapodnak.
A jelenleg érvényes jogszabályok értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszony két esetben szüntethető meg:
Ha a pénztártag tagsága eléri a 10 éves tartamot,
A nyugdíjkorhatár elérésekor, nyugdíjazásakor, illetve rokkantnyugdíjazásakor.
A törvényi szabályozás szerint csakis e két esetben tudunk kifizetést teljesíteni pénztártagjaink részére.
Kérdés: Igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak jóval magasabb költséggel üzemelnek, mint a társadalombiztosítás?
Válasz:

A költségek valóban magasabbak, ám ez nem annak tudható be, hogy a pénztárak pazarló gazdálkodást folytatnának.
A pénztárak magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, mint a TB, hiszen esetükben minden tag számláját egyénileg kell vezetni, gondozni, és annak alakulásáról rendszeresen tájékoztatni a tagot. E kötelezettségek indokolják a magasabb költségszintet.
Az elmúlt 10 év során egyébként a pénztárak költségszintje folyamatosan csökkent.
Kérdés: Hová tűnt a pénz a nyugdíjpénztárakból?
Válasz:

A nyugdíjpénztári számlákról semmilyen pénz nem tűnt el. Azok megfelelő gondozását, nyilvántartását törvény szabályozza és e törvény betartását rendszeresen ellenőrzi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az egyéni számlák pontos értékéről pedig évente írásban tájékoztatjuk minden tagunkat.
A 2008-as pénzügyi válság természetesen a nyugdíjpénztárakat is érintette, hasonlóan minden más megtakarítási formához. 2008-ban ezért a nyugdíjpénztárak gyakran negatív hozamokat, veszteséget voltak kénytelenek jelenteni tagjaik számára.
Az akkor jelentkező veszteséget azonban a pénztárak azóta már rekordidő alatt ledolgozták. Az ING Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágazata 2009-ben kiemelkedő hozamokkal gyarapította pénztártagjai számláit és 10 éves távon nézve is inflációt meghaladó hozamot jelenthet.
Kérdés: Miért fektette a pénztár olyan papírokba a pénzemet, amelyek 2008-ban veszteséget hoztak?
Válasz:

A nyugdíjpénztárak befektetési politikája az egyik legszigorúbban szabályozott befektetési tevékenység hazánkban. Az ING Nyugdíjpénztár ezen törvényi előírásokat szigorúan betartva járt és jár el.
2008-ban a globális pénzügyi válság hatására szinte minden befektetési, megtakarítási forma negatív hozamot hozott.
Mivel a nyugdíjpénztár hosszú távú megtakarításnak számít, a legfontosabb mérőszám az, hogy hosszú távon nyereséget generáljon tagjai számára.
Kérdés: Igaz, hogy a magánnyugdíjpénztárak megalakulásuk óta nagyon alacsony reálhozamot hoztak tagjaik számára?
Válasz:

A nyugdíjpénztárak befektetési politikája az egyik legszigorúbban szabályozott befektetési tevékenység hazánkban. Az ING Nyugdíjpénztár ezen törvényi előírásokat szigorúan betartva járt és jár el.
A szabályozást betartva a befektetési politikát úgy alakítottuk ki, hogy maximális hozamot tudjunk elérni minimális kockázatvállalás mellett.
Kérdés: A nyugdíjpénztárak évek óta beszedik a pénzt, ám van arra példa, hogy már kaptak tőlük nyugdíjasok pénzt?
Válasz:

Az ING Magánnyugdíjpénztárnak közel kétezer olyan tagja van, akik már jogosulttá váltak a nyugdíjra és számukra a pénztárunk már teljesítette a kifizetéseket.
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások örökölhetőek is, és az ING ez idáig csaknem négyezer pénztártag esetén biztosította az örökösök részére a tag egyéni számláján összegyűlt megtakarítás kifizetését.


Üdvözlettel:
ING Nyugdíjpénztár