Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata....szólásszabadság, mai fényképek és egyebek

A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak, mint erőszak-szervezetnek kell tiszteletben tartania.

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg John Milton az Areopagitica című röpiratát. az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:
minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését
minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével
minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmísítését
minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését.

Az Areopagitica az Egyesült Királyság cenzúra törvényének bírálata és a történelem leghatásosabb és legszenvedélyesebb filozófiai alapokon álló védelme a szólásszabadságnak.
A cenzúra törvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights 1689 kodifikálja a szólásszabadságot. Rögzíti a szólásszabadságot, a parlamenti viták és eljárások esetén. Ezek miatt nem történhet felelőségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül.

A szólásszabadság összetevői :
a szabad véleménynyilvánítás (latin: ius murmurandi)
a cenzúra hiánya

A szólásszabadság nem vonatkozhat
a személyes adatokra
a katonai- és államtitkokra
a bűncselekményre való felhívásra
a nemzeti szimbólumokat és a közerkölcsöt sértő kifejezések használatára.
forrás : http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3l%C3%A1sszabads%C3%A1g



Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.

A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.

A Nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia tartózkodott a szavazástól.

A Nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül.

Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A Nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya; Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Akadémikusok, ügyvédek és alkotmánybírák gyakran hivatkoznak rá.

A harminc cikk legfontosabb elemei:
Jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
Jog a művelődéshez
Jog a kulturális életben való részvételhez
Jog a magántulajdonhoz
Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől
A gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága
A vélemény és kifejezése szabadsága
forrás : http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_Jogok_Egyetemes_Nyilatkozata


És végül egy idézet a Magyar Köztársaság Alkotámányából (1949 évi XX. törvény):
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
(3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.

Mindezek számomra az mutatják, hogy bárki és bármilyen célból is nyomoz a csetboxra írogatók után, az nem jár törvényes úton. Merthogy folyik egy ilyen nyomozás, az valószínű, és egyvalaki személyről van is sejtésem, aki benne van. Mivel ez csak egy sejtés, így most semmi konkrét dolgot nem írhatok le, de ilyen és ennyire véletlenek azért elég valószínűtlenek, hogy egyszerre történjenek, mint amik történtek mostanában a környezetemben. Veletek nem történtek mostanában ilyen valószínűtlen dolgok?